Fájlcserélés #5 – A harmadik generációs programok

Napjaink leginkább terjedőben lévő fájlcserélési technikája az ún. torrentezés. Ennek – az előzőekhez képest megfigyelhető – egyik legfontosabb újítását a részfeladatok teljes különválasztása adja. Így a konkrét le- és feltöltést végző kliensek kizárólag e mechanikus tevékenységre szolgálnak, a letöltéshez való „jogosultsághoz” – a torrenthez –

Fájlcserélés #4 – A második generációs programok

Az első generációs szoftverekkel kapcsolatos jogviták (illetve az ehhez alapul szolgáló jogszabályi változások) hatására a fájlcserélő rendszerek működtetői több ponton lényegesen megváltoztatták a programok struktúráját, amelyből kiemelkedik a központi szerver kiiktatása. Ebben az új második generációs, ún. „decentralizált” modellben végső soron minden felhasználó szerverként is

Fájlcserélés #2 – Az első generációs programok

Az ún. első generációs programok (például a Napster, eDonkey) keretei között az adatforgalmat központi szerver tartotta felügyelete alatt, amely a konkrét szerzői műveket nem tartalmazta. A szolgáltatás igénybe vételéhez a felhasználónak a Napster honlapjáról kellett (ingyenesen) letöltenie egy kliensprogramot („MusicShare” volt a neve), illetve felhasználónév

Fájlcserélés #1 – A fájlcserélés szerzői jogi problematikája a magánszemélyek oldaláról nézve

A fájlcserélés 2009-ben betöltötte a tizedik évét. A hagyományosan a Napster program 1999-es indításához köthető jelenség azóta hosszú, és nagyon rögös utat járt be. Mi sem mutatja jobban ezt, mint a tömérdek per, amely a különféle szolgáltatókkal, illetve a magánszemélyekkel szemben indult – a legtöbb

Elmeszelték az isoHunt-ot

Véget ért – legalábbis első fokon – a három éve tartó isoHunt per az Egyesült Államokban. Az eljáró bíróság – összhangban a 2005-ös (US Supreme Court által meghozott) Grokster ítéletben foglaltakkal – a szerzői jogok megsértésnek előidézése miatt találta jogsértőnek az oldal üzemeltetőit. A Kaliforniai