Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016. áprilisi száma – idén először – újra tartalmazott Szerzői Jogi Szakértő Testületi szakvéleményeket. Hármat ugyan, de ma ezek közül csak kettőt tekintünk át (a harmadik inkább formális, semmint tartalmi választ ad a megkeresésre). A témák: népdalok előadásainak védelme
Bár a UsedSoft ügy BGH általi lezárása nem minden dogmatikai kérdésre adott választ, különösen nem Németországban,[1] érdemes röviden annak is figyelmet szentelni, hogy az ezt követő rövid időszakban miként alkalmazta a német joggyakorlat az EUB és a BGH konklúzióját. Más szóval: tekinthetünk-e precedensként a UsedSoft
Az EA Games által kifejlesztett Origin még mindig a Steam mögött kullog a felhőből letölthető virtuális játékboltok piacán. Sokan máig idegenkedve kerülik a felhőben tárolt játékok világát és ragaszkodnak a játékok materiális adathordozóihoz, és persze általuk a birtoklás érzetéhez.
Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle idei harmadik számában négy szerzői jogi szakvéleményt olvashatunk. Ezeket – terjedelmi okokból – két részre bontva fogjuk ismertetni. Az első részben bemutatott két szakvélemény egyike szoftverek hasonlóságát és egy 1943-as film átdolgozását járta körbe. Az SzJSzT-18/2014-es számú szakvéleménynek (mely
A 2015-ös blogbejegyzés-író versenyünk másik megosztott első helyezett dolgozatában Somkutas Péter a szoftver szerzői jogi védelmének és más szellemi tulajdonvédelmi oltalmának kérdéskörét elemezte. A hőskorban a szoftver jogi oltalmát az irodalmi művekére építették, ez kontinensünkön nem változott alapvetően azóta sem. Azonban amikor a szoftverről –
Blogbejegyzést írni jó. Pályaműveket olvasni még jobb. Díjazni őket a legeslegjobb. Megszületett a Szellemi tulajdonvédelem napja alkalmából meghirdetett blogbejegyzés-író verseny idei végeredménye. Röviden egy kis értékelés: az idei versenyre érkező pályaművek izgalmas kérdéseket jártak körbe, nem meglepő módon a témaválasztásuk alkalmasint még fedték is egymást.