Jelen bejegyzés apropóját az adta, hogy február elején a Godot Kortárs Művészeti Intézet és a TulipánTündér Produkció jóvoltából Magyarországra is ellátogatott a „The Art of Banksy”[1] nemzetközi vándorkiállítás, így hazánkban is újabb követőkre tehet szert a street art művész. Ahol felbukkan egy új műve, rajongói ellepik
Hosszú idő telt el azóta, hogy a legutóbbi bejegyzés e sorozatban kijött volna. A hallgatás oka egyszerűen abban keresendő, hogy az elmúlt hónapokban csekély érdemi dolog történt vizsgálatunk tárgyát illetően. Nincs nagy átütő ereje tehát az ősznek – egy kivételtől eltekintve (ez lesz a „jó”).
A szabadkereskedelem és a szellemi tulajdonvédelem határterületét vizsgáló blog-sorozatunk idei hatodik bejegyzése – végre – érdemi európai fejleményeket is tartalmaz az egyre súlyosabb problémává váló amerikai-kínai kereskedelmi háborún túl.
Az elmúlt időszakban (május és június) mellőztem a szabadkereskedelem és szellemi alkotások sorozat nyilvános frissítését egy nagyon egyszerű oknál fogva: ami történt, semmi jót nem jelentett (sőt a szellemi tulajdonhoz már semmi köze sincs), ráadásul most, több mint két hónap távlatából nézve, csupán annyi mondható,
2019. május 10-16. napok között az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet intenzív szellemi tulajdonvédelmi program- és előadás-sorozatot szervezett graduális és LLM hallgatói, valamint a University of Louisville Brandeis Law School három vendégdiákja részére.
Bár abban a reményben ringattam magamat, hogy április végével lezárulnak a kínai-amerikai egyeztetések a kereskedelmi háború lezárása céljából, e remények nem valósultak meg a mai napig, ezért a következő sorozatbejegyzést ezennel a mai nappal lezárom, és várhatóan a következő számra marad az „epic China deal”