Michel Barnier EU biztos jelenlétében a könyvtárak és a szerzői jogosultak 10 nagy érdek-képviseleti szervezete aláírta a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek könyvtári digitalizálásával és online hozzáférhetővé tételével kapcsolatos elveket tartalmazó egyetértési nyilatkozatot (a továbbiakban: Memorandum). Könnyen lehet, hogy felszáll a fehér füst, és kezdetét
Már évek óta hallani arról, hogy a zeneipar igyekszik meghosszabbíttatni az előadóművészek és a hangfelvételek előállítóinak 50 éves védelmi idejét. Évekkel ezelőtt Paul McCartney és Cliff Richards is nyilvánosan kiállt egy hasonló brit kezdeményezés mellett, az Európai Unió pedig 2008 óta tárgyal a hosszabbítás lehetőségéről.
Az elmúlt két évtizedben több kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szerzői jogi (vagy ahhoz kötődő) egyezmény került kidolgozásra, illetve elfogadásra. A mi korunk mintapéldája az ACTA, vagyis a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) lesz. A jelen blogon több ízben foglalkoztam ezzel a témával magam is,
Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárás keretében ítéletet hozott a L’Oréal v. eBay ügyben (C-324/09 ügy). Bár az Angliából induló per alapvetően védjegyjogi vetületű, az ítélet az elektronikus kereskedelmi és a jogérvényesítési irányelveken keresztül a szerzői jogra is hatással lehet. Védjegyjogi gondolatok A
A Magyar Szerzői Jogi Fórum – a kormány és a különféle szakmai szervezetek közötti szorosabb együttműködés jegyében – felkérést kapott a kormánytól arra, hogy a készülőben lévő árva mű irányelvvel kapcsolatos magyar nyitómandátum megfogalmazását segítendő kifejtse véleményét a normaszöveggel kapcsolatban. Mivel a téma engem is
A tegnapi előadásokat ma újabbak követik, immáron az én panelem miatt jogi témákat is érinteni fogunk. (Az első nap összefoglalóját lásd itt.) A nap első előadójaként a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója, Hannes Kulovits tartotta meg a „Digitális megőrzés: miben rejlik a probléma – és milyen