Május 17-én került kihirdetésre az EU digitális egységes piac szerzői jogáról szóló irányelve, amelynek összefoglaló bemutatását korábbi cikkünkben közöltük. Jelen bejegyzésben a kivételek és korlátozások témakörébe tartozó szöveg- és adatbányászat szabályainak ismertetésével kezdjük az irányelv rendelkezései bemutatásának sorát.
A május 17-én kihirdetett, digitális egységes piac szerzői jogáról szóló irányelv[1] neve a szakmán kívüli átlagos újságolvasónak is ismerős lehet, az ugyanis a végső elfogadása előtti pár hétben rendkívüli mértékű sajtóvisszhangot és szélsőséges érzelmeket váltott ki, újságcikkek, vélemények és felhívások tucatjait generálva.
2019. május 10-én negyedik alkalommal került megrendezésre a „WIPS – Workshop on Intellectual Property Law in Szeged”, amely előadói a szerzői jogi kivételek és korlátozások régi és legújabban felmerülő kérdéseivel foglalkoztak.
2019. április 10-11. között lehetőségem nyílt Európa egyik vezető szellemi tulajdonvédelmi központjában, a Strasbourgi Egyetem Szellemi Tulajdonvédelmi Kutatóközpontjában (CEIPI) egyetemi előadást és tudományos prezentációt tartani.
Rendkívül friss hír, hogy az Európai Parlament elfogadta a digitális egységes piac stratégia szerzői jogi vonatkozásaival kapcsolatos irányelv szövegét.
Az EUB az elmúlt években számos jogesetben kellett, hogy körbejárja a terjesztés harmonizált vagyoni jogának pontos terjedelmét. Az ügyek jelentős részben bútorokkal és egyéb „divatos” kérdésekkel függtek össze. A legújabb, december végi Syad ügyben azt a kérdést kellett megválaszolnia a bíróságnak, hogy a kereskedelmi üzletben