A legutóbbi blogbejegyzésemet a Jézuska tette a karácsonyfa alá, ezért éppen itt volt az ideje, hogy végre írjak én is valamit. Hosszú némaságom elsődleges oka, hogy a 2018-as évet megpróbálom teljes egészében a disszertációm megírásának szentelni, így igen kevés idő jut egyéb feladatokra.
Napjainkra egy igen érdekes jelenség bontakozott ki a személyhez fűződő jogok világában. Nevezetesen az egyébként az egyén személyéhez kötődő egyes jogok a kereskedelmi ügyletek tárgyaivá váltak, elég, ha csak híres előadókra, színészekre vagy sportolókra gondolunk. E téma önmagában megért egy tanulmányt jelen sorok írója számára,
A Rubik-kockát mindannyian jól ismerjük, bár igaz, hogy kirakni már kevesebben tudjuk. A játékszer világhírű, rengeteg fogyott belőle, ebből pedig következik, hogy Rubik Ernő találmányát egyesek nem átallottak lekoppintani. Ez különösen érdekes kérdéseket vet fel egy olyan találmány esetében, aminek a jogi oltalmát nem sikerült
Éppen csak megjelent a Trónok harca 7. évadának első része, máris százezrek ugrottak rá nem csak a jogszerű vetítésekre, hanem a torrent és jogellenes streaming oldalakra is.
Nincs manapság Facebook-hírfolyam olyan videók nélkül, amelyeken különféle ételek elkészítését tárják elénk. Ezek a videók lényegében receptkönyvek, csak a betűk helyett videón mutatják be a fogások elkészítésének egyes lépéseit, rövid feliratok kíséretében.
Mi a különbség egy igazi champagne és egy igazi buborékos bor között? Milyen védjegyjogi relevanciái lehetnek ennek? Erre kereste a választ a Minnesota-i kerületi bíróság Roederer v. Garcia Carrion, S.A. ügyben.