A szerzői jog nem az idők végezetéig, csupán a szerző halálát követő 70 évig biztosít védelmet. Mivel Petőfi – az uralkodó nézetek szerint – 1849-ben meghalt, a címben megjelölt téma nagyon gyorsan, akár egy mondattal is lezárható lenne: Petőfi művei nem állnak szerzői jogi védelem alatt. A helyzet azonban ennél természetesen összetettebb. Az alábbiakban olyan – valós vagy fiktív – eseteket villantok fel, amikor mégis összekapcsolódik vagy legalább összekapcsolódhat a szerzői jog és Petőfi munkássága.

1. Az editio princeps – a hátrahagyott művek kérdése
Időnként előfordul, hogy egy mű csak a védelmi idő lejártát követően kerül napvilágra. Annak érdekében, hogy az ilyen, még ismeretlen művek felkutatását, közzétételét ösztönözzék, a jogalkotó egy különleges jogosítványt hozott létre a kutatók számára. Az Szjt. 32. §-a szerint, aki először hoz olyan művet nyilvánosságra, amelynek védelmi ideje már lejárt, 25 éven át gyakorolhatja a szerző összes vagyoni jogát.

Ha tehát ma előkerülne egy eddig ismeretlen Petőfi vers, annak első nyilvánosságra hozója épp olyan vagyoni jogokkal rendelkezne, mint egy még védelem alatt álló mű szerzője, illetve jogutódja.

(Azoknak, akik mélyebben el szeretnének merülni a szabályozás részleteiben, a BUE 7. cikkét, a védelmi idő irányelv 1. cikkét, továbbá az Szjt. 31. §-át érdemes még tanulmányoznia)

2. Átdolgozások
Az átdolgozás lényege, hogy az alkotók gondolatai egymásra épülnek. Egy korábban létező mű új, egyéni, eredeti kifejezésekkel való kiegészítése származékos művet eredményez. A származékos mű védelme azonban független attól, hogy az alapul fekvő mű még oltalom alatt áll-e.

Tolcsvay László 1973-ban, vagyis Petőfi Sándor halála után 124 évvel zenésítette meg a Nemzeti dalt. Petőfi verse 1973-ban már nyilvánvalóan nem állt védelem alatt, így Tolcsvay László anélkül dolgozhatta át a Nemzeti dalt, hogy ahhoz engedélyt kellett volna kérnie. A megzenésített vers azonban mindaddig védelem alatt fog állni, amíg Tolcsvay László jövőbeni halálától el nem telik 70 év. (Szerencsére e sorok írásakor a védelmi idő számítása még el sem kezdődött.) Mivel Petőfi munkássága nagyon népszerű volt mindig is, nem csoda, hogy verseit folyamatosan újra- és újragondolták. Az sem meglepetés, hogy a Petőfi emlékévben különösen sok Petőfi átdolgozás született. Van közöttük zene, film, színházi előadás, vizuális mű.

Természetesen az átdolgozás nem nyitja újra az alapmű védelmi idejét, ezzel együtt is kétségtelen, hogy az átdolgozás útján az alapmű is egyfajta védelmet fog élvezni.

3. Előadások
Az előadóművészi teljesítmények (előadások) ún. szomszédos jogi védelme független az előadás alapjául szolgáló művek védelmi idejétől. Az előadás ennek következtében akkor is védett, ha az alapul fekvő mű már nem áll védelem alatt, például azért, mert szerzője esetleg nagyon rég meghalt.

A fentiek miatt áll védelem alatt, amikor például Kautzky Armand a Pilvaker előadás keretei között Petőfi verset szaval. Bár a védelem nem a műre, hanem annak – a személyesség követelményét teljesítő – interpretációjára vonatkozik, kétségtelen, hogy az „magával húzza” az alapul fekvő művet is.

4. Hangfelvételek, filmek
Szemben a szerzői művekkel és az előadásokkal, a hangfelvételek és filmek szomszédos jogi védelme alapvetően az anyagi kockázatvállalással és nem a szellemi teljesítménnyel függ össze. Épp ezért nincsen jelentősége annak, hogy a hangfelvétel, illetve film szerzői művet, illetve előadóművészi teljesítményt rögzít-e. A természet hangjainak megörökítése épp olyan terjedelmű jogú védelmet élvez, mint egy Nobel-díjas regény Oscar-díjas adaptációja.

A fentiekből következően a film és a hangfelvétel előállítója akkor is védett teljesítményt hoz létre, ha egy Petőfi mű képezi munkájuk alapját. Mivel azonban az alapmű már nem áll védelem alatt, a film, illetve a hangfelvétel hasznosításából származó bevételt természetesen sem kell megosztani a már nem védett mű szerzőjének örököseivel.

A fenti példák azt igazolják, hogy kulturális örökségünkbe tartozó művek hatnak ránk és velünk maradnak akkor is, ha a szerzői jogi oltalom már nem terjed ki rájuk. De ez természetes is, hiszen az újrahasznosítás jelensége mindig is az emberi kultúra alapeleme volt.

(A kiemelt kép egy a Dall-E 2 által generált állomány)