Hosszas várakozás után a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület 2021. november 4-5-én megrendezte éves (őszi) szellemi tulajdonvédelmi konferenciáját. Ezúttal is iparjogvédelmi és szerzői jogi előadások hangoztak el. Blogunk három szerzője is prezentált – jómagam sajnos csak online tudtam becsatlakozni. Rövid összefoglaló az első napról.

A rendezvény Pető Árpád köszöntésével nyitott, aki örömének adott hangot, hogy idén ősszel végre lehetőség nyílt egy legalább hibrid eseményre. A helyszínen (Budapesti Ügyvédi Kamara) kb. 40 ember, online több mint 200 másik kolléga követte az eseményt. A november 4-ei program alapvetően három (talán inkább négy) nagyobb csoportba bontható prezentációkat tartalmazott. A „negyedik” csoportot Pomázi Gyulának, az SZTNH elnökének a rendezvény megnyitásának szánt tartalmas, adatokkal megerősített összefoglalója volt a Hivatal elmúlt időszakban elért eredményeiről. Az elnök urat követő előadások egy része iparjogvédelmi, más része szerzői jogi témaköröket, harmadik része keresztülfekvő jellegű tárgyakat érintett. Mivel e blog a szerzői jogra fókuszál, csak röviden említeném, hogy kiváló elemzéseket hallhattunk Ujhelyi Dávidtól a szabadalmi kényszerengedélyek tárgyában; Kormos Bernadett-től a szabadalmi jog világából ismert kiegészítő oltalmi tanúsítványok témakörében; Béres Evelintől a mobilalkalmazások szerzői jogi, védjegyjogi és szabadalmi jogi kérdéseiről; valamint Simon Emesétől és Éder Róberttől a mesterséges intelligencia szellemi tulajdonvédelmi kihívásairól.

Faludi Gábor

A fent említett kollégák előadásain túl speciálisan szerzői jogi előadásokra is sor került. Elsőként Faludi Gábortól hallhattunk egy részletesen – a Tattay emlékkonferenciához képest szerencsére jóval nagyobb időkeretben – bemutatott elemzést a CDSM-irányelv által indukált, a szerzői jogi szerződési jogi előírásokban bekövetkezett változásokról: az irányelv főbb rendelkezéseiről, érthetetlen elemeiről, a nemzetközi (unión kívüli) relevanciákról és természetesen a magyar joggyakorlatra gyakorolt hatásokról. Sorban másodikként nekem nyílt arra lehetőségem, hogy hosszabban taglaljam az NFT-k szerzői jogi kihívásait. A kérdéskör aktualitásainak megvilágítása után a szerzői jogi bizonyosságokra és bizonytalanságokra tértem ki. Harmadikként Gubicz Flóra az „adatok”, adatbázisok szerzői jogvédelméről értekezett. Rendkívül aktuális és fontos kérdés ez adatvezérelt világában – és az EU is komoly lépésekre készül e területen. Harkai István szólalt fel, aki az Európai Unió Bíróságának legfrissebb, platformokkal kapcsolatos joggyakorlatát elemezte, különös tekintettel a YouTube/Cyando döntésre. Végül Béres Evelintől a mobilalkalmazások szellemi tulajdonvédelmi kérdéseiről hallottunk, különösen (de nem kizárólag) a szerzői jogi vonatkozásokról (pl. ötlet, visszafejtés, grafikus felhasználói felületek stb.).

Update: A konferencián elhangzott előadások videó felvételei elérhetők a MIE weboldaláról.