2021 márciusa legalább olyan sok lehetőséget kínált az online okulásra, mint az előző hónapok. Röviden összefoglalom, merre jártam-keltem az online világban.

Visszatérő sorozatom, aminek lehetőleg egyetlen programjáról se szeretnék lemaradni, a FIDE és a TIPSA „Global Encounters” sorozata. Március 2-án, a 10. számban a fenntartható fejlődés és a szellemi tulajdonvédelem keresztmetszetéről hallhattunk. A beszélgetés résztvevői Edward Kwakwa és Peter K. Yu voltak, Miriam Allena moderálása mellett. A beszélgetés pedig egy mély, izgalmas összefoglalása volt mindannak, amely eddig az ENSZ Agenda 2030-as dokumentuma és annak szellemi tulajdonvédelmi kötődései, valamint általában véve a fenntartható fejlődés IP útján történő elérésével kapcsolatban ismert. Hangsúlyosan jelentek meg az egészségügyi (főleg pandémiás) kihívások (rendkívül érdekes, hogy a legújabb WIPO adatok szerint a fejlődő országokban jelentős növekedés volt megfigyelhető a PCT szerinti szabadalmi regisztrációkban), a fejlődő államok igényei és az ő támogatásuk lehetőségei, az ösztönzők újragondolása, a környezetvédelem és az emberi jogi igények szem előtt tartása. A program felvétele elérhető a YouTube-ról innen:

Vendéglátóm, Estelle Derclaye

Március 3-án engem szólítottak a pástra. Ezúttal a Nottinghami Egyetem jogi karának hallgatói és kollégái előtt tartottam előadást a szerzői jogi jogkimerülés aktuális uniós kérdéseiről. A programot már 2018. augusztusa óta terveztük Estelle Derclaye professzor asszonnyal (eredetileg 2020. március 25-ére), de sajnos a COVID akkor közbeszólt, utazni pedig azóta se lehet. A rendezvényen negyvennél is több hallgató mellett egy kis vitát is sikerült generálni, nagyban köszönhetően Bernd Justin Jütte kolléga kiváló kérdéseinek (aki egyébként maga is aktív szervezője volt ennek a hosszú ideje „érő” programnak). Bízva abban, hogy egyszer újra lehet majd akadálytalanul utazni, örömmel teszek majd eleget Paul Torremans professzor úr személyes látogatásról szóló meghívásának is.

Március 10-én egy online műhelyvitán szerepeltem elő-opponensként. Osman Bugra Beydoğan a szellemi tulajdon kereskedelmi hasznosításának kérdéseiről szóló disszertációt készített. Nem az alapoknál kezdte. A vagyoni jogok kereskedelmi hasznosíthatóságát adottnak vette, és ezen felül inkább csak azokat a kérdéseket tárgyalta, amelyek a belső piac és a szellemi tulajdonvédelem egyes részterületei (különösen a szerzői, szabadalmi és védjegyjog) közötti ütközőzónának tekinthetők. Így hallhattunk a kérdéskör történeti és aktuális vonatkozásairól; számtalan jogesetről tett említést a szerző; és általában véve a jogkimerülés prizmáján keresztül vizsgált minden hasznosíthatósági vonatkozást. Angyal Zoltán elő-opponens társammal egyetemben több javításra szoruló problémára hívtuk fel a figyelmet, ám összességében is úgy láttuk, hogy a dolgozat nyilvános vitára bocsátása indokolt. Folytatás még a nyári szünet előtt.

Március 17-én a Bournemouthi Egyetem CIPPM központja által szervezett online program következett, amelyek Niva Elvin-Koren professzor asszony tartott előadást „Contesting Algorithms: Restoring the Public Interest in AI Content Filters” címmel. Ezzel összhangban Elkin-Koren a mesterséges intelligencia automatizált tartalomszűrési célokból történő felhasználásának kihívásairól beszélt. Távolról indított: a DMCA által előírt értesítési és eltávolítási eljárások másfél évtized alatt automatizált folyamattá válását említette, ugyancsak megemlítve a CDSM irányelv 17. cikke által támasztott eltávolítási feladatokat. Számos, a nagy platformok által alkalmazott filterezési gyakorlat ismertetése után az érdemi hátrányokra fókuszált az előadó: így a közkincsbe tartozó művek felhasználását, illetve a jogvédett művek korlátozások vagy kivételek körébe sorolható felhasználásokat érintő problémákra; a rendszer szintű előnyök és hátrányok kérdésére (a YouTube Content ID rendszere – legalábbis egy perben ezt vizsgálják az Egyesült Államokban – rendszerszinten előnyben részesíti a gazdagabb/erősebb szereplőket); a privatizált jogérvényesítés normává válására. Mindezek apropóján Niva Elkin-Koren azt a megoldási javaslatot tette, hogy a fennálló szűrési folyamatokat egy „public AI” funkcióval kellene kiegészíteni, amely a közösségi érdekeket is érvényre juttatja a jogosultak és a platformok érdekei mellett (és előtt).

Martin Senftleben előadásán

Március 19-én a PIJIP szervezésében Martin Senftleben mutatta be frissen megjelent monográfiáját, ami a szerzői jog és a védjegyjog területeinek átfedéseiről szól. Színes és érdekes előadásában azt hangsúlyozta Martin, hogy a szerzői jog fejlődését hagyományosan a szerzői jogon belülről szemlélő vizsgálódást szükségképpen ki kell egészíteni egy külső fejlődésre is tekintettel lévő módszerrel. A védjegyjogi szabályozás és gyakorlat olyan szinten átfedésben van ugyanis a szerzői jogvédelemmel (pl. karaktervédelem, címvédelem, graffitik védelme – „Copyright is for losers!” by Banksy), hogy erre valamennyi szerzői jogásznak tekintettel kell lennie. Választ kell találni a „cultural/commercial amalgam” kérdésre. Martin a prezentáció második részében az átfedésben álló jogterületekből folyó társadalmi, kulturális, (jog)politikai és gazdasági kihívásokat ismertette. Megoldási vonalon pedig a kulturális célokat jobban szem előtt tartó védjegy-regisztrációt, illetve a korlátozások és kivételek célorientáltabb alkalmazását javasolta Martin.