Minden állításnál lehet nagyobbat mondani. Mire gondolok? Minden PhD védés fontos. Főleg, ha ott lehetünk, mert a téma érdekes. Főleg, ha a bíráló bizottság tagjaként járhatunk el. Főleg, ha a dolgozat szerzői jogi. De leginkább azért, mert ezúttal a blogunk egyik oszlopos tagja, Ujhelyi Dávid PhD védését ülhettem végig. Rövid összefoglaló a mai sikeres eseményről.

Dávid prezentációja

Dávid dolgozata egy igazán izgalmas, sosem lerágható (mert folyton fejlődő) területről, a paródia szerzői jogi vonatkozásairól szólt. A dolgozat (amely itt érhető el) a nemzetközi, európai uniós és (37 országot lefedve) nemzeti megoldások komplex vizsgálatát adja. Kiemelt figyelmet szentelt a dolgozat a három lépcsős teszt kereteinek, és hogy a paródia megfelel-e e követelménynek, a személyhez fűződő jogok és a paródia viszonyának, és – végső célkitűzését is megjelölve – a magyar szabályozási igényeket is igyekezett feltárni (külön kitérve a szabályozás elhelyezésére; a dogmatikai keretrendszerre; a paródia, karikatúra és az utánzat hármas esetkör nevesítésének kérdésére; az új kivétel terjedelmére és feltételeire; valamint a személyhez fűződő jogokhoz való kapcsolatra). A témakör aktualitását természetesen a CDSM-irányelv nemzeti átültetése (is) adja, melyre Dávid ugyancsak kitért írásban és előadásában is.

Grad-Gyenge Anikó

A dolgozat két hivatalos bírálója Grad-Gyenge Anikó, illetve Faludi Gábor volt. Anikó a dolgozathoz fűzött szóbeli észrevételei elsődlegesen a paródia kérdésének a legújabb uniós bírósági joggyakorlat fényében való áttekintését javasolta. A nevesített szerzői jogi trilógia (Pelham, Funke Medien, Spiegel Online) ugyanis számos olyan elemmel bővíti általában véve a korlátozások és kivételek uniós keretrendszerét, amelyek a paródia vonatkozásában is relevánsak lehetnek (főleg a paródia bevezethetősége vagy kötelezősége, a kivétel terjedelme, alkotmányos vizsgálata kapcsán).

Faludi Gábor

Gábor – írásban egyébként 10 oldalas – opponensi véleményét elég nehéz lenne tömören összefoglalni, oly sok érdemi, tartalmi észrevételt tett. Ezek jelentős részében nem kritikák, hanem komoly és szuper mélységi megjegyzések voltak. Kiemelhetők a kapcsolódó jogokra, az uniós jog és joggyakorlat nemzetközi összhangjáról, a három lépcsős teszt magyar joggyakorlatára, a fair use-irány követhetőségére, a paródia műként való megszületésére vonatkozóak.

Az opponenciákat követően a védés számos hallgatója is felszólalt, Legeza Dénes és jómagam, mint a bíráló bizottság tagja, Pogácsás Anett, Lábody Péter és Kovács Krisztián is. Dávid pedig külön is válaszolt a felmerült észrevételekre.

Ezt követően pedig a bíráló bizottság „online külön vonult”, és egyesével titkos szavazást tartottunk a dolgozatot illetően. A szavazásra jogosultak által leadott (0-3 pont között adható) értékelések fényében sok matematikai feladvány előtt nem állt az eljárás titkára. A végeredmény 100%-os, summa cum laude lett.

Dávid: gratulálunk, és nagyon várjuk a könyv formában való megjelenést is!