2020 a webinárok éve volt. Egy ideig – sőt talán a jövőben már mindig – így lesz ez: nem lehetünk ott minden konferencián személyesen, ám valószínűleg elég sok online rendezvényre regisztrálhatunk majd. Így kezdődött 2021 is.

Henning-Grosse Ruse Khan előadása

Rögtön január 8-án, a glasgow-i SCILP havi rendszerességű sorozatán Henning-Grosse Ruse-Khant hallgattam meg, aki egy work-in-progress (pontosabban már csak megjelenésre váró) kéziratának tartalmát ismertette, ami az online, automatizált jogérvényesítéssel foglalkozik, a YouTube példáján keresztül. Az eseményről lemaradók így a kéziratból is mindent megtudhatnak Henning gondolatairól, viszont a videó is megtekinthető – hol máshol, mint a YouTube-on.

Ulrika Wennersten, Christophe Geiger és Daniel Gervais

Ezt követte a FIDE és TIPSA szokásos, sorban már nyolcadik „Global Encounter” programja. Ezúttal egy nem csak nekem érdekes, de globálisan is forró, kihívásokkal teli kérdéskör került sorra: a mesterséges intelligencia és szerzői jog kutya-macska barátsága. Ahogy azt az esemény moderátora, Ulrika Wennersten, a lundi egyetem kutatója jelezte, 2020 talán legtöbbet vizsgált kérdése volt mindez. A Global Encounter sorozat szervezői (Laurent Manderiaux, Manuel Desantos Real és Javier Fernández-Lasquetty) ennek megfelelően két „nagyágyút” kértek fel a beszélgetésre: Daniel Gervais-t, akinek ezzel kapcsolatos kutatásai engem is nagyon komolyan megihlettek, és Christophe Geigert, aki – az AI-hoz kapcsolódó kérdések közül – a szöveg- és adatbányászat területével foglalkozott behatóbban az elmúlt időszakban. A beszélgetésük nagyon inspiráló, de egyben realista is volt. Ők sem támogatták a szerzői jogvédelem lehetőségét az AI-generált outputokra nézve, sokkal inkább látták ők is reális alternatívának azt, hogy a gépi tanulás oldaláról egy szabad felhasználási lehetőséget biztosítson a jogalkotó. A legfontosabb észrevételt Christophe Geiger tette: legyünk nagyon óvatosak ezen a területen. Ha egyszer (szellemi) tulajdonvédelmi szabályozást hozunk, az itt is marad, hatályon kívül nem lehet tenni. Hogy eljött-e ez az idő, az erősen kétséges. Sőt, talán az is fontosabb feladat lenne, hogy a COVID (utó)hatásaira fókuszáljanak a jogalkotók, fűzte hozzá Geiger. A rendezvény felvétele ugyancsak a YouTube-ról elérhető itt.

Végül január 22-én részt vehettem egy kiváló amerikai kolléga, Ben Davis professzor nyugdíjazásának alkalmából szervezett egész napos (9 órás) webinaron. Ben az egyik legkedvesebb amerikai kollégám, aki nem szellemi tulajdonvédelemmel foglalkozik. Az eseményen azonban felszólalt Llew Gibbons professzor is, aki ugyancsak a toledói jogi kar oktatója – ő azonban már a szellemi tulajdonvédelem szakavatott ismerője. Így nem hagyhattam ki előadását, amely a COVID-pandémia szellemi tulajdonvédelmi vonatkozásainak amerikai olvasatáról szólt.

Folytatás februárban néhány igazán izgalmas programmal (ide értve doktori fokozatszerzési eljárásokat/műhelyvitákat is).