2020. február 28-án a Licensing Executives Society International nemzetközi szervezet magyar tagja, a LES Hungary egy egész napos workshopot rendezett a mesterséges intelligencia szellemi tulajdonvédelemre gyakorolt hatásairól. Az egy dolog, hogy szerencsém volt előadni, ennél is fontosabb volt, hogy szerencsém volt a többiek előadását is végig hallgatni.

Manuel Desantes Real előadás közben

A program első fele angol, második fele magyar nyelven zajlott. Az első angol előadást Manuel Desantes Real, az alicantei Universitat d’Alacant professzora, gyakorló ügyvéd (és mint jómagam most megtudtam, komoly EGK-s/EU-s előtörténettel rendelkező szakember) tartotta. Bár előadásának a címe arra engedett következtetni, hogy a szabadalmi jogra fog fókuszálni – legnagyobb örömömre nem csak ezt tette. Sokkal inkább egy átfogó, társadalmi kihívásokkal szembesítő, inspiratív előadásban foglalta össze alapvető gondolatait, hogy az MI milyen hatást gyakorol az életre, a jogra, a szabadalmi jogra, az ügyvédségre – és általában véve a társadalomra. Nagy élmény volt hallgatni az előadást, mind tartalmában, mind módszertanában, mind előadói stílusában kiválóra sikerült.

Manuelt követően jómagam léptem szorítóba, és bár előadói stílusra fel sem vehettem vele a versenyt, igyekeztem újat is mondani. Ami annyiban nem volt nehéz, hogy az én feladatom a szerzői jogi vonatkozások bemutatása volt. Természetesen összefoglaltam, milyen potenciális kihívások és megoldási lehetőségek, szabályozási irányok létezhetnek, de elmondtam pesszimista álláspontomat is, miszerint nem kellene az MI által generált tartalmakat szerzői jogi oltalomban részesíteni, és e szempontból elsődlegesen azon álláspontomnak adtam hangot, hogy a szerzői jog – bármennyire is csikorog sok esetben – alapjaiban nagyon is helyes, és jó irányból közelít: az emberi oldalról. Addig beszélhetünk ugyanis szerzői jogról, műről stb., amíg a kifejezést ember alkotja. Vita tárgya lehet természetesen, hogy az MI „alkalmazása” keretében meddig terjed az emberek kauzális kapcsolata az outputhoz, de amely ponton túl ez az okozatiság eltűnik, ott el is értünk a szerzői jog határaihoz.

A délutáni szekcióban két magyar nyelvű előadást hallhatott a közönség (így sajnos a külföldi kollégáktól el is köszöntünk). Harangozó Gábor és Beregszászi Patrícia (mindketten a Danubia kollégái) beszéltek az MI iparjogvédelemben betöltött szerepéről. Gábor számos tényadattal, szabadalmi bejelentési statisztikákkal lepte meg a nagyérdeműt (ez kifejezetten tetszett, számottevő fel- és lefelé ívelő görbéket láttunk), gyakorlati példákon keresztül is megismerve, mit vettek lajstromba és milyen bejelentéseket utasítottak el (főleg az Egyesült Államokban vagy az EU-ban, de azért ázsiai országokra is láttunk példákat). Patrícia előadását sajnos csak részben tudtam meghallgatni. Ebben alapos felvezetést kaptunk az MI fogalmi kereteihez, az etikus mesterséges intelligenciához. Azt is megtudtam előzetesen, hogy az előadás második felében konkrét példákat hallgatunk majd arra is, hogy az AI lehet-e feltaláló vagy szerző (utóbbi vonalon a blogunkon is említett kínai példát is felvezette Patrícia).

Az esemény tehát egy nagyon színvonalas, informatív, inspiráló esemény volt, amelyen örömmel vettem részt.