InfoCopy TDK: Szerzői jog és videojátékok

Az SZTE ÁJTK InfoCopy Diákkör 2020. március 10-én, csütörtökön tartott ülést szerzői jog és videójátékok témában. A TDK legutóbbi ülésén dr. Harkai István, az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet tanársegéde tartott előadást. – Erdősi Gergely vendégposztja.

Az SZTE ÁJTK InfoCopy TDK ülése 2020. március 10-én

Még a hallgatók előtt is nyitva álltak a Szegedi Tudományegyetem kapui 2020. március 10-én, csütörtökön, amikor az újjászerveződő InfoCopy Diákkör megtartotta legutóbbi ülését. Ez alkalommal dr. Harkai István, az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének tanársegéde tartott előadást szerzői jog és videojátékok témában.

Videojátékok mint szerzői művek

Az előadó a videojátékokat elsősorban szerzői művekként mutatta be. Megtudhattuk, a számítógép programok irodalmi művekként részesülnek szerzői jogi védelemben, és erre mind a WIPO Internet-szerződése, mind pedig TRIPS Megállapodás hivatkozik. Ráadásul e rendelkezések egyaránt kiterjednek a számítógépi programok forrás-, valamint tárgyi kód formájára is. Harkai István beszélt arról is: az európai uniós szerzői jogban e területet a Szoftver-irányelv szabályozza, míg a magyar Szjt.-ben is megtalálhatók a számítógépi programokat szerzői művekként szabályozó rendelkezések. Az irányelv a programok funkciójaként azt jelölte meg, hogy a rendszer többi elemével és a felhasználókkal kapcsolatba lépjen és azokkal együtt működjön.

Game engine és interface

Az előadásban betekintést nyerhettünk a videojátékok belső világába is. Harkai István modellező programokról szóló videókkal szemléltette, hogy a számítógépes játékokat alapvetően két elemre bonthatjuk: beszélhetünk egyrészt az alapként működő grafikus motorról (game engine) és a csatlakozási felületről (interface). Utóbbi tulajdonképpen nem más, mint az a virtuális környezet, amelyen keresztül érintkezik a felhasználó a program elemeivel.

A WarnerBros-tól az ActiVision-ig

A játékfejlesztés egy meglehetősen összetett és bonyolult folyamat. A nagy kiadók leányvállalatai külön-külön felelősek a folyamatért: a video- és hangeffektek kidolgozásától, a béta verzió tesztelésén keresztül egészen a kész szoftver piacra dobásáig. Szerző jogi szempontból pedig azok az elemek a legfontosabbak, amelyek élethűvé teszik a játékot, így a design, a művészi kialakítás, valamint a hang- és egyéb effektek.

Vagyoni jogok és kivételek

Bár a legtöbb játék online platformokon keresztül jut el a végfelhasználókhoz, még mindig beszélhetünk fizikai hordozókról is. Mivel ezek feltelepítésénél szükségképpen készül egy másolat a számítógép merevlemezére, így voltaképpen többszörözés valósul meg.

Manapság egyre több olyan fejlesztőről beszélhetünk, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a végfelhasználók új karaktereket, pályákat készítsenek. Ez esetben a felhasználási szerződésben általában ki szokták kötni, hogy ezekhez kapcsolódó jogok is a szoftverfejlesztőt illetik meg.

A képmáshoz való jog

Az előadás végéhez közeledve több olyan jogesetet is megismerhettünk, amelyek szerzői joggal, valamint a képmáshoz való jog megsértésével kapcsolatosak.

A Keller v. Electronic Arts ügyben Sam Keller amerikai futballista perelte be az EA Sports vállalatot. Ez esetben a képmáshoz való jog és az alkotói szabadság (a véleménynyilvánításhoz való jog) kollízióját állapította meg a bíróság, majd végül a felek peren kívüli egyezséget kötöttek.

Egy másik, az előzőhöz nem mellesleg teljesen hasonló esetben, a Hart v. Electronic Arts ügyben azonban a képmáshoz való jognak elsőbbsége nyert megállapítást.

Érdekes eset Németországból az ún. Oliver Kahn kontra Electronic Arts, amelyben a híres német labdarúgó kapus perelte be az EA-t. Itt végül a bíróság szintén megítélte a felperes javára a képmáshoz való jog megsértését, s a döntésnek megfelelően végül ki kellett vonni a FIFA World Cup 2002 játékot a német piacról.

A március 10-i alkalom során külön örömünkre szolgált, hogy a hallgatóságban nem csak jogász szakos hallgatók képviseltették magukat, hanem egy programtervező informatikus hallgató is érdeklődött a téma iránt.

Az SZTE ÁJTK InfoCopy diákkör a tavaszi szemeszterre több ülést is tervezett, melyek során graduális- és PhD-hallgatók referáltak volna kutatási területük jelenlegi állásáról. Úgy tűnik, a COVID-19 miatt ez egyelőre csak a jövő zenéje…

Jelen írás eredetileg a Magyar Közöny – a szegedi jogászhallgatók lapjának online felületén, az ajtkhok.hu oldalon jelent meg, mely ide kattintva érhető el.

~~~

Erdősi Gergely

Erdősi Gergely 2017-ben kezdte meg tanulmányait az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán, 2018 óta a Magyar Közöny, a szegedi jogászhallgatók lapjának szerkesztője, 2019 és 2020 között pedig a Pro Jure – Egyesület a Szegedi Joghallgatókért diákszervezet külkapcsolatokért felelős elnökségi tagja. 2019-ben az ArsBoni cikkíró pályázatán V. helyezést ért el, a díjazottak között egyedüli szerzői joggal foglalkozó írásával, jelenleg az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének demonstrátorjelöltje.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük