Banksy, a rejtőzködő graffiti művész

Jelen bejegyzés apropóját az adta, hogy február elején a Godot Kortárs Művészeti Intézet és a TulipánTündér Produkció jóvoltából Magyarországra is ellátogatott a „The Art of Banksy”[1] nemzetközi vándorkiállítás, így hazánkban is újabb követőkre tehet szert a street art művész. Ahol felbukkan egy új műve, rajongói ellepik a környéket. Stenciljeiről készült lenyomatok és festményei milliókért kelnek el aukciókon. Banksy – vagy ahogy sokan emlegetik a graffiti fenegyereke – nem csak graffiti útján, hanem olajfestmények, filmek, könyvek és gerillaakciók formájában is ad hangot véleményének. Ugyanakkor mindezidáig sikerült fenntartania inkognitóját, amely sokak szerint a “Banksy-őrület” egyik alapja. Nevét a világ minden táján ismerik, ugyanakkor senkisem tudja ki is ő valójában…

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a bristoli származású művész 1973-ban vagy 1974-ben született-e, de az biztos, hogy már tinédzserkora óta készít grafftiket. Ezeket eleinte Robin Banksként írta alá, majd szignóját később  Banksyre rövidítette. Éppen ezért sokan azt gondolják, hogy az előbbi lehet az eredeti neve, de akadnak olyanok is, akik szerint Robert, Robden vagy Robin Gunningham rejtőzhet a művésznév mögött. Úgy tűnik, a Londoni Queen Mary Egyetem kutatóit is foglalkoztatja ez a kérdés, ugyis a sorozatgyilkosok profiljának megalkotásához használt program segítségével arra jutottak, hogy Robin Gunningham bristoli lakos az igazi Banksy. [2]

Egy másik elképzelés szerint valójában a Massive Attack énekese, Robert Del Naja a rejtélyes street art művész. Ezt az elméletet az is alátámasztja, hogy a falfestményei gyakran azokban a városban tűnnek fel, ahol a zenekar koncertezik. Az azonban bizonyos, hogy szoros kapcsolat áll fenn a frontember és a graffiti művész között, hiszen Banksy írt előszót az együttes számait bemutató könyvhöz és Del Naja maga is foglalkozik graffitizéssel. [3]

Egész jelenségét áthatja egyfajta titokzatosság, amely gyaníthatóan egy tudatos marketingfogás a részéről. Talán ennek is köszönhető, hogy már nem csak a street art berkein belül ismerik nevét, hanem a kortárs műkedvelők között is egyre népszerűbb. Például egy képeiből álló bristoli kiállítás a világ 30 leglátogatottabb kiállítása közé került 2008-2009-es időszakban.[4] 2010-ben pedig a Time magazin az év száz legbefolyásosabb embere közé választotta a brit graffiti művészt. Banksy azonban ekkor sem hazudtolta meg önmagát, s egy papírzacskóval a fején készült portréképet küldött az amerikai hírlap kérésére.[5]

Kép forrása: https://www.cbsnews.com/pictures/the-art-of-banksy/11/

Azt is mondhatnánk, hogy mindenből gúnyt űz. Lételeme a provokáció és megbotránkoztatás, ugyanakkor giccsesen érzelmes vagy éppen szatirikus és fekete humorban bővelkedő művei olyan fontos kérdésekre hívják fel a figyelmet, mint például a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom problémái, a terrorizmus és a háborúk. Ezenfelül szellemesen ad hangot festményein keresztül a kormány- és rendszerellenességének is.[6] Egyértelműen fontos számára, hogy műveivel erős érzelmeket váltson ki, vagy éppen elgondolkoztassa a nézőket és ehhez mindent eszközt megragad. Kedvelt karakterei a gyerekek, idősek, rendőrök, katonák, állatok (főleg patkányok és majmok),[7] de nem áll tőle távol a „kisajátítás művészete” (appropriation art) sem, hiszen szívesen kölcsönöz elemeket a popkultúrából (például Andy Warholtól) is,[8] amelyeket gyakran rövid feliratokkal vagy szlogenekkel is kiegészít.[9]

Kép forrása: https://papageno.hu/intermezzo/2018/08/banksy-tudta-nelkul-rendeztek-kiallitast-muveibol-moszkvaban/

Graffitijeit főként stencil technikával készíti, amely mára már a védjegyévé vált. Az anekdota szerint tizennyolc évesen éppen egy vonatra próbált festeni barátaival, amikor rendőrök jelentek meg a sínek között. Társai gyorsan elszeleltek, Banksy pedig ijedtében bebújt egy vasúti kocsi alá. Az olajos szerelvény alatt fekve pillantotta meg a mellette lévő kocsi sorozatszámát, amely stencillel volt felfestve. Ekkor hasított belé a nagy felismerés, hogy ez lenne a leggyorsabb és legbiztonságosabb módszer a graffitizéshez. Rájött, hogy így otthon nyugodtan megtervezheti és elkészítheti a sablont, amit a helyszínen a felület elé tartva gyorsan át tud fújni. Így tehát akként csökkentheti a festési időt, hogy az nem megy munkája rovására és még a lebukástól sem kell tartania. [10]

Mások viszont tényként kezelik, hogy Blek le Rat hatására tért át a stencil technikára. Maga Banksy erről így nyilatkozott: „Minden alkalommal, amikor úgy gondolom, hogy valami eredetit festettem, eszembe jut, hogy Blek le Rat is ugyanezt csinálta csak húsz évvel korábban.” [11] Úgy tűnik ez a kérdés csak Banksyt zavarja, hiszen a francia művész sose tiltakozott ellene.[12]

Sok időbe telt, amíg festményeit művészetként ismerték el. Eleinte műveit egyszerű vandalizmusnak és rongálásnak tartották, s akadt olyan hely is, ahol naponta ment az „adok-kapok” Banksy és a városfelügyelet között.[13] Manapság viszont már azon neves street art művészek közé tartozik, akik inkább engedélyt kérnek az ingatlan tulajdonosoktól, így biztosítva műveik fennmaradását, s minél szélesebb közönséghez való eljutását. Sőt, sokan kifejezetten örülnek, ha az ő falaikon jelenik meg egy-egy Banksy kép. Például egy leleményes háztulajdonos, aki meglátta az ebben rejlő gazdasági potenciált, 200 000 dollárért tudott értékesíteni egy Banksy graffitivel díszített falat (igen, az épületnek csak az egyik falát!).[14]

Kép forrása: https://www.independent.co.uk/arts-entertainment/art/news/new-banksy-mural-appears-in-folkestone-9764753.html

Így tehát érthető, hogy a szerencsés tulajdonosok között vannak sokan minden eszközt megragadnak azért, hogy a neves street art művész festményét megvédjék az eltorzítástól. Ez történt a Creative Foundation v Dreamland ügyben[15] is, amelyben brit bíróság először hozott döntést olyan fal tulajdonjogát illetően, amelyre egy graffiti került.[16] A jogvitában az ingatlan tulajdonosa azt sérelmezte, hogy Banksy-nek az épületen lévő Art Buff című művéről az ingatlan bérlője eltávolított egy elemet,[17] feltehetően azért, mert a falfestmény ezen részlete sokak számára zavarba ejtő lehet. A tulajdonos tiltakozását követően a bérlő helyreállíttatta az elhíresült graffitit és pert indított a mű tulajdonjogának megszerzése érdekében. Érvelését, miszerint a festmény tulajdonjoga őt illeti, mivel azt ő állította helyre, a bíróság elutasította.[18]

Kép forrása: https://metro.co.uk/2020/02/15/banksy-valentines-day-mural-defaced-w-less-48-hours-12245811/

Sajnos az is gyakran előfordul, hogy a graffitijei vandalizmus áldozataivá válnak. Erre a sorsa jutott legutóbbi alkotása is, amely Valentin-napon jelent meg szülővárosában. A csúzlival vörös virágokat lövő fejkendős kislányt ábrázoló képére másnap ismeretlen tettesek rózsaszín festékkel a „BCC Wankers” („BCC léhűtői”)[19] feliratot és egy torz szívet fújtak.[20]

Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/411164640983798330/

Banksy azonban nem csak graffitivel, hanem egyéb művészi eszközökkel is igyekszik a véleményét kifejezni. Nagy népszerűségnek örvendenek híres festők művei alapján készült átdolgozásai, mint például Monet újragondolt vízililiomos tava, amely az ő verziójában szeméttel van tele és elhagyott bevásárlókocsik kandikálnak ki a vízből.  De sokan kedvelik a válláról rakétát indító vagy arca helyén nagy sárga smile-val pózoló Mona Lisáit.[21] Az évek folyamán számos könyveket is megjelentetett, amelyekben a festményeiről és graffitijeiről készített fényképeket saját szatirikus írásaival színesíti.[22]

2010-ben jelent meg a részben róla szóló Exit Through the Gift Shop című film, amelynek premierje a Sundance Film Fesztiválon volt. Az ismeretlenségbe burkolózó művész e jeles alkalomból néhány graffitit is készített Park City és Salt Lake City környékén, majd ezt a „hagyományt” folytatva minden városban otthagyta kéznyomát, ahol levetítették a filmet.[23]

Kép forrása: https://www.pinterest.pt/pin/211174960155348/

2015 őszén társai segítségével megépítette Dismalandet, amely korántsem olyan vidám, mint híres előde. A látványosság csupán egy hónapig volt nyitva, de ez idő alatt is kb. 150 000 látogatója volt és nagyjából 21 millió fontot hozott a helyszínéül szolgáló Weston-super-Mare nevű kisvárosnak. Ebben a projektben Banksy olyan társadalmi problémákat jelenített meg a tragikomikus „díszlet” segítségével, mint a függőségek, a menekültek helyzete, a szegénység vagy a munkanélküliség. [24] 

Banksy azonban nem csak a művészet nyelvén, hanem konkrét tettekkel is kiáll a számára fontos ügyek mellett. Erre jó példa az általa nyitott Walled-Off Hotel Betlehemben, amely – saját bevallása szerint – a világ legrosszabb panorámájú hotelje, hiszen minden ablaka a Palesztinát Izraeltől elválasztó falra[25] néz. A pocsék kilátás ellenére a szálló igen népszerű a street art műfaj és Banksy rajongói között. A hotelt egy helyi közösség üzemelteti, a bevételt pedig helyi projektekbe forgatják vissza.[26]

Kép forrása: https://www.newsrust.com/2019/09/has-banksy-monkeyed-around-with-his.html

De miből él egy ünnepelt, ám egy kicsit mégis törvényen kívüli művész, amikor a graffitikért nem fizetnek. Egyszerű a válasz: az olajfestményeiből. Ezek ugyanis igen borsos áron kelnek el az aukciókon. A Devolved Parliament című festményét például, amely a brit parlament alsó házát majmok gyülekezeteként ábrázolja, közel tízmillió fontért árverezték el tavaly októberben.[27] Voltak, akik azt is kétségbe vonták, hogy ez az eredeti Banksy festmény-e, hiszen a kalapács alá került kép több változtatást is tartalmazott utolsó ismert állapotához képest. A festmény tulajdonosa azonban kitartott amellett, hogy maga a művész által eszközölt változtatásokról van szó.[28] Talán a Brexitnek köszönhetően, de a kép végső ára messze felülmúlta az előzetes becsléseket, és 9,8 millió fontért (átszámítva kb. 3,7 milliárd forintért) kelt el.[29]

Azonban nem ez volt az első olyan „húzása” Banksynek, amely nagy meglepetést okozott. 2004-ben például olyan tízfontos bankjegyeket nyomtatott, amelyeken II. Erzsébet helyett a néhai Diana hercegné arcképe látható, a „Bank of England” feliratot pedig a „Banksy of England” váltotta fel. A bankókat a Nothing Hill karnevál tömegében szórták szét, majd néhány hónappal később már 200-300 fontért lehetett rájuk licitálni. Három évvel később pedig az egyik poszterrel kombinált és aláírt darabot 24 000 fontért vette meg a Bonhams aukciósház.[30]

2005-ben a British Museumot sikerült jól megtréfálnia, ugyanis a múzeum egyik teremben egy olyan barlangrajzra hasonlító alkotást tett közzé, amelyen egy ősember egy bevásárlókocsit tol. Szerencsére a múzeum vezetősége értette a viccet, és a művet felvették az állandó gyűjteményükbe.[31]

Kép forrása: https://guyhepner.com/banksys-girl-with-balloon/

Szintén nagy sajtóvisszhangot váltott ki az az eset is, amikor a Lány léggömbbel című alkotásának lenyomata a leütést követően félig ledarálta saját magát a keret aljába egy iratmegsemmisítő segítségével. (A korábbi erről szóló bejegyzést lásd itt.) Egyesek szerint ezzel az akcióval Banksy a műkereskedelemmel szembeni ellenszenvét fejezte ki, mások szerint viszont a művészet határainak képlékenységére kívánta felhívni a figyelmet.[32] Az újdonsült tulajdonos természetesen kifizette a kép teljes árát, amit nagyon jól is tett, hiszen a meghökkentő eset miatt a festmény értéke megduplázódott.[33]

Kép forrása: https://www.britannica.com/biography/Banksy

Ugyanakkor ő sem élheti a hírességek gondtalan életét, hiszen akadnak olyanok, akik pedig az ő orra alá törnek borsot azáltal, hogy hasznot próbálnak húzni műveiből. Rengeteg nevével fémjelzett hamisítvány kapható a neten, karaktereit pedig rendszeresen az engedélye nélkül használják fel különböző árucikkeken. Mindezt megelégelve Banksy létrehozta a Pictures On Walls (POW) nevű csoportot, amely kizárólagosan jogosult újonnan megjelent művei eredetiségének igazolására. Továbbá az általuk működtetett online shopban közvetlenül tőlük vásárolhatnak a rajongók különféle ajándéktárgyakat. Azonban ebben is el van rejtve egy kis csavar, hiszen a vásárlóknak meg kell indokolniuk, hogy miért szeretnék megszerezni a kívánt terméket, és csak a legjobban érvelők kaphatják meg ténylegesen azokat.[35]

Banksy következetesen igyekszik elkerülni, hogy a képzőművészetre rátelepült ipar őt is beszippantsa. Függetlenségét azonban csak részben sikerült megőriznie. Nincs ügynöke (korábban Steve Lazaridesszel működött együtt,[34] aki mintegy ügynökként egyengette karrierjét), nincs galériája vagy állandó kiállítása és a nevével reklámozott tárlatok – mint ahogyan a mostani budapesti is – az engedélye nélkül jönnek létre és járják a világot. Ugyanakkor kissé ellentmondásos tény, hogy ő maga is az eladott képeiből, termékeiből és az őt körülvevő felhajtásból él. 

Végeláthatatlan látszik tehát a művészettörténészek, a galériatulajdonosok, a rajongói és a városvédők között folyó azon vita, hogy amit Banksy csinál, az vajon művészetnek tekinthető-e vagy csupán egy jól felépített vállalkozás része, esetleg szimpla vandalizmus.  Az azonban biztos, hogy munkássága kifejezetten jó hatással van a kortárs képzőművészet megítélésére és azokat a fiatalokat is közelebb hozza a modern művészetekhez, akiket eddig ezek hidegen hagytak.

 


[1] Jelen blog  csupán egy rövid, és nem kimerítő jellegű  szemezgetés a street art művész eddigi munkásságából. Banksyről bővebben az alábbi oldalakon lehet olvasni: https://en.wikipedia.org/wiki/Banksy; https://hu.wikipedia.org/wiki/Banksy; A tárlatról ezeken az oldalakról tudhat meg  többet: https://hvg.hu/kultura/20200203_Egeszen_zavarba_ejto_a_Budapestre_erkezett_Banksykiallitas; https://nlc.hu/szabadido/20200131/egy-igazsagtalan-vilag-lelkiismerete-banksy-kiallitasan-jartunk/

[2] Jónap Rita: Művész vagy rongáló? A graffiti fenegyereke, Nők Lapja, 2020. január 8-i lapszám, p. 49-50.

[3] Lásd: Uo., p. 50.

[4] Celia Lerman: Protecting Artistic Vandalism: Graffiti and Copyright Law, NYU Journal of Intellectual Property and Entertainment Law, 2012, p. 300, 16. lábjegyzet

[5]http://content.time.com/time/specials/packages/article/0,28804,1984685_1984940_1984945,00.html;  Jónap (Nők Lapja), p. 49.; 

[6] Lásd: Uo.

[7] Lásd: Uo.

[8] Emőd Péter: Ismert ismeretlen, HVG 2020. február 6-ai lapszám, p. 50.

[9] Jónap (Nők Lapja), p. 49.

[10] Lásd: Uo.

[11] Enrico Bonadio: Copyright Protection of Street Art and Graffiti under UK Law, Intellectual Property Quarterly, 2017/2. szám, p. 36.; Az idézet a szerző fordítása.

[12] Bonadio (2017), p. 36.

[13] Jónap (Nők Lapja), p. 49.

[14] Celia Lerman: Protecting Artistic Vandalism: Graffiti and Copyright Law, NYU Journal of Intellectual Property and Entertainment Law, 2012, p. 326.

[15] Creative Foundation v Dreamland & Others [2015] EWCH 2556 (Ch), 11 September 2015.

[16] Bonadio (2017), p. 14.

[17] Bonadio (2017), p. 14. Az eltávolított rész egy férfi nemi szervet ábrázol. Az eredeti alkotást lásd itt: https://www.theguardian.com/artanddesign/2014/oct/13/banksy-mural-vandalised-art-buff-folkstone-penis.

[18] Bonadio (2017), p. 14.

[19] A BCC feltételezések szerint a bristoli városi tanács rövidítése lehet.

20 https://hvg.hu/elet/20200215_Megrongaltak_Banksy_Valentinnapi_muvet

[21] Jónap (Nők Lapja), p. 50.

[22] Eddig nyomtatásban megjelent könyvei: Banging Your Head Against A Brick Wall (2001), Existencilism (2002), Cut it Out (2004), Wall and Piece (2005) és Pictures of Walls (2005); Lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Banksy

[23] https://hu.wikipedia.org/wiki/Banksy

[24] Jónap (Nők Lapja), p. 50.

[25] A Palesztina és Izraelt elválasztó falon található egyébként Banksy egyik leghíresebb, kilenc műből álló graffiti sorozata.

[26] Emőd (HVG), p. 50.

[27] Lásd: https://www.nytimes.com/2019/10/03/arts/design/banksy-devolved-parliament-auction.html

[28] Lásd: Uo.

[29] Jónap (Nők Lapja), p. 50.

[30] Lásd: Uo.

[31] Lásd: Uo.

[32] Emőd (HVG), p. 50.

[33] Jónap (Nők Lapja), p. 50.

[34] Emőd (HVG), p. 50.

[35] Lásd: Uo.; Banksy üzletéről itt lehet bővebben olvasni: https://www.artspace.com/magazine/art_101/close_look/how-does-banksy-make-money-or-a-lesson-in-art-market-economics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük