(Évzáró európai) Hírmorzsák #9.9

Minden, amit az elmúlt hetekben/hónapokban nem tudtam kommentelni… 2. rész: A szellemi tulajdonvédelem gazdasági jelentőségéről… Egyéni-eredeti jelleg újratöltve. Formális okokból elvérzett a német Google News szabályozás. Hatásköri kérdések online jogsértések esetén. Lengyel alkotmánybírósági döntés: kétszeres licencdíj kérhető kártérítésként. – (Évzáró európai) Hírmorzsák #9.9.

A szellemi tulajdonvédelem gazdasági jelentőségéről… – …szóló elemzést tett közzé az EUIPO és a EPO. Egyáltalán nem meglepő, milyen jelentős kapcsolat fedezhető fel az IP és a gazdaság között.

Az Európai Bíróság épülete

Egyéni-eredeti jelleg újratöltve – A Heks’nkaas döntés volt sokáig az utolsó előzetes döntése az EUB-nak az egyéni-eredeti jelleg kérdéskörében. Akkor viszont már folyamatban volt a következő elem, a Cofemel-ügy. Ebben az ügyben az EUB néhány hónappal ezelőtt azt rögzítette, hogy az “originality” követelménye valamennyi műtípus esetén megegyezik, még akkor is, ha a kérdéses mű formatervezett ruha. Vö. a Kluwer Coypright Blog elemzésével.

Formális okokból elvérzett a német Google News szabályozás – A spanyol mellett a német jogalkotó vezetett be még a CDSM-irányelv előtt a hírportálok kapcsolódó jogát megalapozó szabályozást. Spanyolországból távozott a Google News, Németországban sem volt rózsásabb helyzet, mióta a törvény megszületett. A CDSM-irányelv új életet lehet a szabályokba, ám ezzel egyidejűleg előzetes döntéshozatali eljárás is zajlott, amely a német nemzeti megoldás megsemmisítését célozta. És sikert ért el! Ugyanis, mint az ítéletből kiderül, a német kormány elmulasztotta a szükséges formalitásokat betartani, és az említett jogszabály elfogadását megelőzően nem élt megfelelő tájékoztatással az Európai Bizottság felé. Vö. a Kluwer Coypright Blog írásával.

Hatásköri kérdések online jogsértések esetén – Az alapul fekvő AMS Neve (C-172/18. sz.) előzetes döntéshozatali eljárás a védjegyjog területéről érkezik, de ez nem befolyásol semmit. (Sőt, a védjegyek regisztrációja okán még “territoriálisabb” védjegyjoghoz képest a szerzői jogra nézve hatványozottabban – természetesen csak közvetve – lehet igaz az alábbi döntés.) A lényeg: a joghatóságot megalapozza, ha az alperes célzott reklámozást végez. Így akár annak az országnak a bíróságai is eljárhatnak egy online magatartásból fakadó jogsértésben, amelynek földrajzi területén érdemben semmi nem történt.

Lengyel alkotmánybírósági döntés: kétszeres licencdíj kérhető kártérítésként – Bár a döntés lengyel, a vita már az EUB-t is megjárta. A kérdés annyi volt (itt is, ott is): elfogadható-e átalány-kártérítésként a potenciális licencdíj kétszerese avagy az már túlmegy a kártérítés általános szabályain, és esetleg büntető jellegűvé (punitive damages) válik? Az EUB elfogadhatónak látta a megoldást, és most a lengyel Alkotmánybíróság is hasonlóképp döntött. Érdekes, tanulságos gondolatok ezek! Vö.  még a Kluwer Copyright Blog elemzésével.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük