Hírmorzsák #9.5

Szpunar főtanácsnok a tartalomszűrésről. Tárhelyszolgáltató közvetlen felelőssége. Bekeményít a YouTube. Szerzői jogi ügyek az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt. Sminkes doboz szerzői jogvédelme. – (IPKat) Hírmorzsák #9.5.

facebookSzpunar főtanácsnok a tartalomszűrésről – A legújabb Hírmorzsákban öt olyan hírt szedtem össze, amelyek az IPKat blogon jelentek meg, de eddig nem tudtak őket kommentálni. Az első ilyen Maciej Szpunar főtanácsnok Facebook ügyben (Case C-18/18) nyilvánosságra hozott véleménye. A jogvita érdemben arra keresi a választ, hogy a Facebook kötelezhető-e intézkedés útján arra, hogy a rendszeréből kiszűrjön minden olyan tartalmat, amire nézve korábban megállapították annak jogellenes voltát, és hogy egy ilyen intézkedés összhangban áll-e az elektronikus kereskedelmi irányelv általános nyomon-követési tilalmával (15. cikk). A főtanácsnok úgy látja, hogy alapvetően igen, a szolgáltató (itt Facebook) kötelezhető arra, hogy a jogsértőnek talált tartalommal egészében azonos (“identical”) tartalmakat az egész rendszeréből kiszűrje. Az jogsértő tartalommal megegyező (“equivalent”) tartalmakat azonban csak az eredeti jogsértő “profiljából” kell a szolgáltatónak eltávolítania.

Tárhelyszolgáltató közvetlen felelőssége – A nyár egyik fontos joggyakorlati eleme volt, mikor az illetékes olasz bíróság kimondta, hogy a Dailymotion közvetlenül felelős a felhasználói által az oldalra feltöltött jogellenes tartalmakért, az elektronikus kereskedelemi felelősség-korlátozás intézménye pedig ilyen esetben nem hívható segítségül. Egy szó mint száz: a nyakunkon a DSM átültetése (OK, van még rá idő bőven), de az olaszoknál a felelősségi kérdés már előbújt a spájzból.

Bekeményít a YouTube – Érdekes változtatásokat eszközölt a YouTube a jogellenes felhasználásokkal szembeni bejelentési eljárás keretében. Eddig ugyanis a jogaiban (vélhetően) sértett félnek elegendő volt megjelölni a forrás és a másodlagos tartalmat. (OK, ennél egy kicsit több kellett, de az már adminisztratív kérdés.) Mostantól, megelőzendő, hogy a jogosultak visszaélésszerűen “állítsanak” valamit (amivel sok esetben indokolatlan tartalom-törlések is történtek már a YouTube tárhelyeiről), mostantól minden jogsértést bejelentő félnek egy “időbélyeggel” (“timestamp”) kell ellátnia a vitatott tartalmat, vagyis pontosan meg kell adnia minden információt, mit tart kifogásolhatónak. Lásd még ezzel összefüggésben az IPKat másik írását is.

Szerzői jogi ügyek az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt – Az amerikai Szövetségi Legfelsőbb Bíróság a legritkább esetben foglalkozik szerzői jogi perekkel, ám ha így tesz, akkor azoknak az ügyeknek valóban lehet jelentősége. Az IPKat beszámolója szerint a jelenleg futó ülésszak alatt két-három ítélet kerülhet ki a főbírák kezei közül. Az Allen v. Cooper ügyben a tagállamok passzív legitimitását (vagyis perelhetőségét) megteremtő szövetségi törvény érvényességét vizsgálja majd a bíróság. A Georgia v. Public.Resource.Org Inc. ügyben pedig arra a kérdésre kell választ adnia a fórumnak, miszerint kormányzati dokumentumok valóban kizártak-e a szerzői jogvédelemből. (Ezt a bíróság egyébként 2 évszázada maga mondta ki.) A harmadik, potenciális ügy a Google v. Oracle ügy, amely az interfészek szerzői jogvédelmével kapcsolatos. Ebben az ügyben azonban egyelőre még a szövetségi főügyész véleményét kérte csak ki a Legfelsőbb Bíróság, így ez ügyben döntés kevésbé valószínű, hogy gyorsan születne.

Sminkes doboz szerzői jogvédelme – Nem, ez most tényleg komoly, és persze miért ne? Nem magát a színt vagy a “sminket” védi a szerzői jog egy angol döntés értelmében, hanem az ahhoz kapcsolódó “rögzített” megjelenési formát, a sminkes dobozt. (Nem is beszélve a formatervezésről, de az nem ennek a blognak a profilja.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük