Cikkajánló #10.1

Rég elvesztett fonalat veszünk fel ismét: idén ez az első, de semmiképp sem az utolsó cikkajánlónk. A mai rövid ajánlóban egy két részes tanulmányomra hívom fel a figyelmet, amit éveken át készítgettem elő (anyaggyűjtés és olvasás), majd egy-két hónap alatt írtam meg, ide értve egy másfél hetes kínai tanulmányutat. A témakör nem más, mint a kínai szerzői jog.

A kínai szerzői joggal foglalkozni sokak szemében időpocsékolásnak tűnhet, de én nem így gondolom. Bár Kína szellemi tulajdonvédelmi gyakorlata messze eltér a nyugaton bevettől/kívánatostól, ám ettől még tény, hogy a világ második legnagyobb gazdasága az elmúlt 3-4 évtizedben hatalmasat lépett előre ezen a területen. Tény, hogy a kínai kulturális termékek jelentősége messze elmarad az egyéb kereskedelmi áruk és szolgáltatásokhoz képest, ám egyre kevésbé vitatható, hogy saját határaikon belül, és nemzetközi szinten is tetten érhető szerzői jogi iparral rendelkeznek. Ez a tendencia, karöltve az elmúlt két év “kereskedelmi háborújával” (lassan inkább tragikomédiájával, ami mindenki más bőrére is megy), adta az alapot ahhoz, hogy végre hozzányúljak a témakörhöz, és átfogó jelleggel megírjam azt, amire legjobb tudásom, ám a kínai nyelv ismerete nélkül képes voltam. A munkát illetően felbecsülhetetlen segítséget jelentett, hogy 2018-ban és 2019-ben egyaránt Csunkingba (Chongqing) utaztam kutatóútra, a Southwest University of Political Sciences and Law intézményhez.

A tanulmány – melyet véglegesítését követően két részre bontottam – a kínai szerzői jog (elő)történetén kívül áttekinti a jogterület törvényi szabályozásának fejlődését (az eredeti kódexet eddig kétszer módosították, a harmadik reform évek óta lóg a levegőben), valamint különös figyelmet szentel a joggyakorlat kihívásainak. (Más szóval: miért diszfunkcionális a jogvédelem Kínában.) Ahol csak lehet, ott igyekeztem primér források angol verzióit használni, kínai szerzőktől olvasni, velük egyeztetni. A kínai tanulmányutam során a hallgatóim, illetve az ő professzorunk, Jie Qin segítségével számottevő kínai joggyakorlatot ismerhettem meg, amelyek beépítésre kerültek a végső szövegbe.

A két részes tanulmány az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2019/3. és 4. számában jelent meg. Megtisztelő módon mindkét lap az én tanulmányomat tette online elérhetővé (azonnal, merthogy fél év után minden cikket elérhetővé tesznek). Így a történeti fejlődésről szóló első cikket itt olvashatják az érdeklődők, a modern fejleményekkel kapcsolatos második cikket pedig erről a linkről lehet elérni. Abban bízva, hogy egyesek legalább annyira érdekesnek találják majd olvasni a cikkeket, mint amennyire én találtam annak azok megírását, ajánlom mindenki figyelmébe ezt az összehasonlító szerzői jogi tanulmánypárt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük