(Amerikai) Döntésfigyelő #3.1
Újabb jelentős kimaradást pótolva nézzünk rá, hogy milyen érdekes ítéletek születtek az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban. (És van egy grátisz európai ítéletünk is, elrejtve a közepén.)
Ennio Morricone Music, Inc. v. Bixio Music Group – Kié a szerzői jog megrendelésre létrehozott művek esetén? Különösen, ha a szerző olasz, az érintett filmalkotások pedig amerikaiak? A jogvita, mely Ennio Morricone hat filmzenéjéről szól, érdemben arra keresi a választ, hogy van-e különbség az olasz és az amerikai „munkaviszonyban létrehozott mű” koncepciója között? Van. (Az ítélet a Kluwer Copyright Blogon keresztül is elérhető.)
Sullivan v. Flora – Hány „műnek” minősül 33 egyedi, ám az alperes részére együttesen átadott illusztráció? Bár a szóban forgó másodfokú ítélet a jelek szerint formai okokból semmisítette meg az elsőfokú ítéletet, a felmerült kérdés ettől még érdekes marad.
Narkiewicz-Laine v. Doyle – Személyhez fűződő jogsértés-e, ha megsemmisítik a művész raktárban őrzött (ám külön nem listázott) vagyontárgyait (ide értve potenciális műalkotásokat is) annak folyományaként, hogy az érintett személy hosszú ideje nem fizette a raktár bérleti díját? Érdekes érdek-összemérésről szóló döntés, amiben a szerző végül kapott kártérítést, igaz, hogy messze nem annyit, amennyire igényt tartott. (Érdekes, hogy nagyjából ezzel egy időben jött ki a hír a Kluwer Copyright Blogon, hogy a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság nem találta a személyhez fűződő jogok megsértésének azt, ha a szerzői művet megsemmisítik. Persze óriási a különbség az előző eset, és installációk, illetve díszítőelemek eltávolítása/megsemmisítése között.)
The Estate of Stanley Kauffmann v. Rochester Institute of Technology – Még egyszer „work-made-for-hire”. Ezúttal egy azóta elhunyt filmkritikus 44 írásának antológia formájában való megjelentetése adta az alapot a perhez. A felperes szerint a filmkritikák szerzői joga Kauffmannál maradt, mivel nem született az irányú megállapodás közte és az eredeti kiadó között, hogy az írások munkaviszonyban létrehozott művek lennének. Az alperes ezzel ellentétes álláspontot képviselt, ám a bíróság Kauffmann örököseinek adott igazat.
Silvertop Associates Inc. v. Kangaroo Manufacturing Inc. – Vicces, de érdekes kis „színessel” zárjuk a sort: lehet-e szerzői jogilag védett egy banánkosztüm? Ühüm… A válasz: igen. Az eljáró bíróság a szín, vonalvezetés, forma és hossz figyelembe vételével találta úgy, hogy egyedi alkotás a kérdéses kosztüm. Az ily módon megszülető szerzői jog ugyanakkor nem eredményezi a „banánkosztüm” monopol védelmét, ugyanis számos egyéb megvalósítási lehetőség létezhet. (Ily módon a bíróság kizárta az amerikai jogban oly fontos „merger doctrine” alkalmazhatóságát.) A jogvitáról lásd még a The Guardian írását is.