Alapjogok v. szerzői jog trió #3: az EUB Spiegel Online döntése

Az EUB még július végén közzétette három kiemelten várt előzetes döntését, melyekben egyaránt (több-kevesebb részletességgel) a szerzői jogok és más alapjogok (elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságának az) ütközéséről nyilvánított véleményt. A Pelham és az Afghanistan Papiere döntéseket már kiveséztük: íme a trilógia harmadik, nem kevésbé jelentős eleme: a Spiegel Online ügy.

Előre kell vetítenem: aki csak ezt az elemzést szeretné olvasni, rosszul teszi. Tekintettel a másik két üggyel fennálló szoros összefüggésekre (amelyek persze annyira nem voltak – főleg ténybeli okokból – szorosak, hogy az EUB összevonja a három ügyet), feltétlenül rá kell nézni a sorban elsőként elemzett Pelham és Afghanistan Papiere döntésekre is. Már csak azért is, mert egyes helyeken egyszerűen rövidítek: nem írok le minden gondolatot ismét, mivel azokat korábban már megadtam. Erre a megfelelő helyeken utalni fogok. De akkor vágjunk is bele.

Volker Beck. Forrás: Wikipedia

A Spiegel Online ügy tényállása jelentősen eltér a másik két ügyben ismerttől: itt Volker Beck, zöldpárti politikus perelte be a Spiegel Online kiadóját azért, mert megítélése szerint engedély nélkül tette elérhetővé a hírportál egy korábbi tanulmányát. Az ügy pikantériája, jogilag is releváns ténye, hogy a közlésre azért került sor, mert 2013-ban, kevéssel a német parlamenti választások előtt szembesítették Becket az egyébként 1988-as kéziratával, melytől ő már 1993-ban elhatárolódott, arra hivatkozással, hogy a kiadó a címen és a szövegben is változtatásokat eszközölt. A Spiegel Online azonban úgy ítélte meg, hogy Beck ezen állítása nem helytálló. Ugyancsak kiemelkedő tény, hogy Beck az eredeti kéziratot és a megjelent kéziratot egyaránt bemutatta sajtóorgánumoknak, és a saját honlapján elérhetővé tette azokat – de másoknak ugyanerre nem adott engedélyt. A Spiegel Online általi közlés ezért végső soron olyan vitát szült, ahol az egyik oldal a szerzői jogaira hivatkozással tiltakozik a kézirat hiperlinkek útján történő elérhetővé tételével szemben, a másik oldal pedig a sajtószabadságra (véleménynyilvánítás és információhoz jutás jogára) alapítva, egyúttal a szerzői jog belső korlátai közül az idézésre és a napi eseményekről történő híradás esetköreire hivatkozva védekezik.

A megkereső bíróság által feltett kérdések részben egybecsengenek a korábbi két ügyben (részben vagy egészben) felmerült kérdésekkel, különösen az Afghanistan Papiere ügyben előadottaknál látható szöveges egyezés a megszövegezésben. Ezért e ponton kicsit rövidítek. Az ott feltett 1. és 3. kérdés megegyezik a Spiegel Online ügyben feltett 1. és 3. kérdéssel, így e vonatkozásban az EUB azonos döntést tett közzé: eszerint a tagállamok szabadon alkalmazhatják tagállami alkotmányos rendszerüket a joganyag értelmezése során mindaddig, amíg az uniós joganyag átültetésében rendelkezik szabad mozgástérrel a tagállam. A vagyoni jogok nem ilyenek, de a korlátozások és kivételek esetén “korlátozott jelentős mozgástere” van a tagállamoknak. E korlátokat az EUB ezúttal is felsorolta [az irányelvben foglalt előírásokra is tekintettel a tagállamok nem határozhatják meg teljes szabadsággal a vonatkozó előírások tartalmát; az előírásoknak összhangban kell állniuk az arányosság elvével; ugyancsak összhangban kell állniuk a három lépcsős teszttel; valamint a tagállamokra is vonatkoznak az Alapjogi Charta előírásai (amelyek ugyancsak az egyensúly megteremtését célozzák)]. (16-39. pontok.) Az Alapjogi Charta pedig nem alapozhat meg külső korlátozásokat/kivételeket, mivel azokat az InfoSoc-irányelv kimerítően meghatározta; ezzel ellentétes érvelés a jogharmonizációt sodorná veszélybe. (40-49. pontok.) A Charta előírásai azonban – a megkereső bíróság 2. kérdésére adott válasz szerint – erősen kötik a tagállami jogalkotókat is, ezért ezeket az előírásokat szigorúan figyelembe kell venni a már létező normák értelmezése során. Ezt az EJEB gyakorlata is alátámasztja. (50-59. pontok.)

A megkereső bíróság negyedik és ötödik kérdésével a napi eseményekről szóló tudósítás és az idézés fogalmi kereteire nézve kért iránymutatást Luxembourgtól. Az első esetkört illetően a megkeresés csak arra volt kíváncsi, hogy kizárja-e a kivétel alkalmazásának a lehetőségét az előzetes engedélykérés lehetőségének a fennállta, a másodiknál pedig csak arra, hogy a PDF fájlok hiperlink útján történő elérhetővé tétele is beilleszthető-e az idézés keretei közé, ám az EUB – a megszokott módon – az uniós jog önálló fogalmának minősítve a napi eseményekről szóló tudósítás és az idézés esetkörét is komplett választ adott, és valamennyi fogalmi elemet meghatározta.

Ennek megfelelőn “tudósítás” alatt valamely aktuális eseményről való információnyújtást ért az EUB, napi esemény alá pedig bármi beilleszthető, ami érdeklődésre tarthat számot. (66-67. pont.) Különösebb fogalmi meghatározást nem igényelt, de az ítélethozatal során releváns körülményként jelenik meg a forrásmegjelölés követelménye, illetve hogy a tájékoztatásra csak a cél által indokolt terjedelemben kerülhet sor. Ez utóbbit a megkereső bíróságnak kell megállapítania. (68-69. pontok.) Az EUB természetesen a konkrétan feltett kérdésre is reflektált, méghozzá a sajtószabadság pártját fogva: ha az előzetes engedélykérés lehetőségéhez illesztenénk a kivétel alkalmazhatóságát (amit a jogszabály nem is ír elő), akkor a sajtószabadság csorbulhatna. (70-73. pontok.)

Az idézés fogalmát az EUB az alábbiak szerint ragadta meg:

az idézés fő jellemzője, hogy egy, a szerzőtől eltérő felhasználó használ fel egy művet, vagy használja fel általánosabb jelleggel egy mű kivonatát abból a célból, hogy illusztráljon egy állítást, alátámasszon egy véleményt vagy intellektuális szembeállítást tegyen lehetségessé e mű és az említett felhasználó állítása között. E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy nincsen jelentősége annak a kérdésnek, hogy az idézés olyan műben történik‑e, amely szerzői jogi védelem alatt áll, vagy ellenkezőleg, ilyen jog által nem védett teljesítményben (…)”. (78. pont.)

Ezen felül – elfogadva a főtanácsnoki indítványt – az idézésnek kapcsolatot kell kiépítenie az idéző és az idézett mű között. Ez a kapcsolat, ahogy az idézés fogalma általában véve sem követeli azonban meg, hogy a kapcsolat “elválaszthatatlan” legyen, vagyis a hiperlinkek útján történő elérhetővé tétel is elfogadható idézésként. Formailag. Tartalmilag azonban – nagyon helyesen – az EUB a tagállami bíróság hatáskörében tartotta annak eldöntését, hogy a teljes dokumentum elérhetővé tétele megfelel-e annak a követelménynek, hogy az idézés nem lehet ellentétes a forrásmű rendes felhasználásával. (Vélhetően erre a német bíróságnak is azt kell mondania, hogy nem idézés a dokumentum száz százalékos elérhetővé tétele.) (79-84. pontok.)

Végül az EUB-nak az idézés azon fogalmi eleméről is véleményt kellett formálnia, miszerint csak jogszerűen nyilvánosságra hozott mű idézhető szabadon. Az EUB szerint ebben a kérdésben a tagállami bíróságnak kell döntést hoznia. Ha az eredeti kiadó nem rendelkezett a forrásmű megváltoztatására vonatkozó szerződéssel 1988-ban, akkor a mű is jogellenesen jelent meg – vagyis bárki, aki utólag elérhetővé teszi, szintén jogsértést követ el. Ugyancsak a megkereső bíróság feladata arról dönteni, hogy van-e relevanciája annak a jogszerű nyilvánosságra hozatal szempontjából, hogy Volker Beck a honlapján kitett példányt vízjellel látta el az attól való elhatárolódása megjelölése céljából.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük