Ahogy arra múlt heti bejegyzésemben utaltam, három hetet a szászországi Drezdában töltök, a Technische Universität Dresden (TUD) jogi karán. Nem a konferencia-előadás képezte a vállalásaim legjavát, hanem a TUD szellemi tulajdonvédelmi LLM képzésén való oktatás. Íme egy rövidke összefoglaló a tapasztalatokról.

A DRESDEN Junior Fellowship Program ösztöndíját elsődlegesen arra tekintettel nyertem el, hogy két kurzus oktatásából is kiveszem a részemet. Az egyik kurzus egy átfogó (nemzetközi/összehasonlító) szerzői jogi előadás volt, amelyben két nagyelőadás megtartására kértek fel. Az egyikben a vagyoni jogok online térben való érvényesüléséről kellett beszélnem, ahol elsődlegesen a nyilvánossághoz közvetítés jogát veséztük ki. A második témakör pedig a felelősségtanra és a jogérvényesítésre fókuszált. A hallgatók aktív közreműködése mellett az irányadó uniós irányelveket és joggyakorlatot vizsgáltuk meg részletesen, kitekintve, ahol indokolt volt, az amerikai tapasztalatokra is. Ugyanezen óra keretében a szemeszter utolsó előadását Anne Lauber-Rönsberg tartotta az új CDSM-irányelvről, melyet ugyancsak volt szerencsém meghallgatni (és érdeklődéssel hallgatni, más kollégák milyen véleménnyel bírnak az új szabályokról).

A másik kurzus, amiben részt vettem, és egyébként jóval nagyobb terhet is jelentett, a „Leading Cases Seminar” nevet viselte. Ennek keretében a képzés 14 hallgatója egy általunk (Lauber-Rönsberg professzor asszony és jómagam által) előre megadott listáról választhatott egy-egy jogesetet, amit fel kellett dolgoznia, méghozzá komplexen, előképet és utóhatásokat is felvázolva. Ezt a félév során olyan prezentációvá kellett alakítaniuk, amit július 1. és 2. napján fejenként 20 percben bemutathattak, majd további 20-25 perces vitában kellett megvédeniük. A két egész napot kitöltő program keretében a hallgatók számos precedensértékű vagy „csak” meghatározó döntéssel foglalkoztak (az Egyesült Államokból ilyen volt a Sony, az Acuff-Rose vagy a Google Books ügy, Európából az ACI Adam vagy a TVCatchup ügy), ahogy választhattak folyamatban lévő jogvitát is (így például a Spiegel Online ügy került elő). Számos kiváló és számos továbbgondolásra váró prezentációt láthattunk, melyeket mindkét napon egy-egy órás elemzés követett a foglalkozáson helyet foglaló oktatók részéről (a tárgyat ugyan ketten jegyeztük, de Horst-Peter Götting professzor, a jogi kar dékánja, és két tudományos segédmunkatárs is jelen volt végig). Nagyon pozitív élményt jelentett számomra ez a fajta munkamódszer, ami két hónapos felkészülést igényelt a hallgatóktól, és nem csak az elemzési, de a prezentációs képességek fejlesztését is segítette. Valami hasonlót a 2020 őszén induló szegedi IP LLM képzésen is bevezetünk majd.

Az oktatáson túl a rendszeres mentorálás is a feladatok közé tartozott, különösen a hallgatók jövőbeli szakdolgozatainak, személyes kutatási terveinek a pontosítása terén.

És persze az út során arra is lehetőségem nyílt, hogy számos forrást gyűjtsek két folyamatban lévő kutatási témámhoz – hála a Beck Online korlátlan hozzáférhetőségének és a TUD jogi kari könyvtárának.