Az Eurovízió árnyékában – Jogsértések és azok következményei a szerzői jogban

A Gordius blogon jelent meg Simon Emese Réka írása „Az Eurovízió árnyékában címmel”, amelyet a szerző engedélyével, változtatások nélkül szeretnék közzétenni. Ezzel szeretnék egyúttal hagyományt is teremteni, hogy a két blog szerzői jogi tárgyú bejegyzései a lehető legtöbb olvasót érhessék el.

Jogsértések és azok következményei a szerzői jogban

A zeneiparban hatalmas jelentősége van a szerzői jognak, mégis ritkán van olyan alkalom, amikor a figyelem középpontjába kerül. Ha viszont ez megtörténik, mindig nagy vihart kavar, hiszen sokan ismerjük azokat a művek, amelyek érintettek lehetnek egy jogsértés esetén.

A Dal 2019 műsorában – amely arról döntött, hogy ki képviselheti Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztivál idei versenyén – nemrég előfordult egy ilyen eset. Az egyik versenyzőt, Petruskát kizárták A Dal 2019 döntőjéből, mert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettesének szakértői véleménye megállapította, hogy Help Me Out of Here című versenydalának tempója, hangszerelése, valamint dallamkezelése megegyezik a Vampire Weekend zenekar White Sky című dalának paramétereivel. [1]

Szerintetek is hasonlít egymásra a két dal?

Az eset kapcsán érdemes tisztázni, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha valaki engedély nélkül használja fel szerzői jog által védett műveinket, különös tekintettel a zene világára.

A szerzői jogi védelem

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-a alapján szerzői jogi védelem illeti meg az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, vagyis az ún. műveket (pl. zenés színművek, zeneművek szöveggel vagy anélkül). A szerzői jogi védelmet az alkotás egyéni, eredeti jellege alapozza meg, ami egyben a szerzői jogi védelem feltételét is jelenti. Az alkotás akkor tekinthető egyéninek, ha az adott körülmények között lehetséges többféle kifejezési mód közül olyat választ a szerző, amely a saját látásmódját, gondolatait tükrözi. Az alkotás eredetiségének feltétele, hogy a létrehozott mű nem egy korábban létrehozott másik mű másolata, vagyis a létrehozott alkotás kifejezésmódja nem jelenik meg más szerzők korábbi műveiben.

A szerzői jog jogosultja az, aki a művet megalkotta, vagyis a szerző. Szerzői jogi védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása is, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van és az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz, illetve feldolgozáshoz hozzájárult. Fontos továbbá a szerzői joggal szomszédos jogok védelme, ami kiterjed például a zenészek előadásaira, a hangfelvételekre, valamint a rádió- és televízióműsorokra is.

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttének időpontjától automatikusan, a törvény erejénél fogva illeti meg a szerzőt. Ez azt jelenti, hogy – ellentétben az iparjogvédelemmel (pl. védjegy, szabadalom) – nincs szükség hatósági eljárásra a jogi védelem keletkezéséhez.

Az Szjt. 31. §-a szerint a létrehozott alkotást a szerzői jog a szerző életében és halálát követő hetven éven keresztül védi, ezt hívjuk védelmi időnek. Ezt a hetven évet a szerző, illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. A védelmi idő elteltével a mű felhasználásához már nem szükséges engedélyt kérni.

A szerzői jogi jogsértés következményei

Ha valaki engedély nélkül használja fel szerzői jog által védett műveinket, az Szjt. rendelkezéseinek megfelelően többféleképpen is felléphetünk a jogsértő magatartással szemben.

Első körben érdemes a jogsértővel szemben peren kívüli eszközöket igénybe venni, amellyel rövidebb idő alatt és adminisztratív terhek nélkül van lehetőség a sérelem orvoslására. Lehetőség van felszólító levél küldésére, amelyben a szerzői jog jogosultja felszólíthatja a jogsértőt a felhasználás abbahagyására, illetve felhasználási szerződés megkötését is felajánlhatja. További lehetőség az ún. közvetítői eljárás (mediáció) igénybevétele, amellyel egy harmadik személy (mediátor) segítségével békésen rendezhető a jogvita. A mediáció a bírósági eljáráshoz képest alacsonyabb költséggel jár, és lényegesen gyorsabb vitarendezési mód.

copyright.jpg

Az Szjt. 94. §-a lehetőséget biztosít a polgári jogi jogérvényesítésre, vagyis bírósági eljárás során a szerző:

  • követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  • követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  • követelheti, hogy a jogsértő a jogosultnak megfelelő módon (pl. nyilatkozattal) adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak (pl. hírportálon való kiemelt közzététel);
  • követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
  • követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
  • követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését;
  • kártérítést követelhet;
  • sérelemdíjat követelhet. 

Szerzői jogi jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. Ilyen ügyekben nyomozóhatóságként a NAV jár el, tehát ott tehető feljelentés is. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 100.000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrány okozása esetén szabálysértésnek minősül.

A Dal 2019 esetében speciális szabályként jelenik meg, hogy a jelentkezők a jelentkezéskor nyilatkozatban vállalnak szavatosságot arra, hogy a beküldött dal nem tartalmaz jogsértő elemet, így nem sérti harmadik személy szerzői jogait. A nyilatkozatban szavatolni kell azt is, hogy harmadik személy által támasztott (különösen szerzői jogi vagy azzal szomszédos jogi) igény esetén a kapcsolódó jogkövetkezményért önállóan áll helyt, és az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Amennyiben a nyilatkozatban foglaltakat a jelentkező megszegi, kizárható a versenyből, ami Petruska esetében meg is történt. Az MTVA azonban eltekintett a nyilatkozatban foglalt további jogkövetkezménytől, vagyis 500.000 forint kötbér megfizetésétől.

Simon Emese Réka

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

Kép: [1]

Hivatkozás:

[1] https://hvg.hu/elet/20190218_Plagium_Petruska_A_Dal_donto

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük