Döntésfigyelő #2.4

Az IP cím nem elég a fájlcserélők ellen. Az IP cím elég a fájlcserélők ellen. Karaktervédelem birodalmi módra. Perben a ResearchGate. Új előzetes döntéshozatali eljárás a francia Nemzeti Audiovizuális Intézet gyakorlatáról. – Döntésfigyelő #2.4.

Az IP cím nem elég a fájlcserélők ellen – Az Egyesült Államokban is komoly kérdés – még mindig – a fájlcserélők magatartása. Legújabban egy amerikai döntés szól arról, hogy az adott IP címhez kötődő internetszolgáltatás előfizetője önmagában nem tekinthető a szerzői jogok megsértőjének. Az ítélet tömör összefoglalója szerint:

A bare allegation that a defendant is the registered subscriber of an Internet Protocol address associated with infringing activity is not sufficient to state a claim for direct or contributory infringement. The Ninth Circuit affirmed the district court’s dismissal of an action brought by plaintiff under the Copyright Act, alleging direct and contributory infringement. The panel held that the direct infringement claim failed because defendant’s status as the registered subscriber of an infringing IP address, standing alone, did not create a reasonable inference that he was also the infringer. The panel reasoned that because multiple devices and individuals may be able to connect via an IP address, simply identifying the IP subscriber solved only part of the puzzle. The panel held that a plaintiff must allege something more to create a reasonable inference that a subscriber is also an infringer. Furthermore, Cobbler Nevada could not succeed on its contributory infringement theory because, without allegations of intentional encouragement or inducement of infringement, an individual’s failure to take affirmative steps to police his internet connection was insufficient to state a claim.

Az IP cím elég a fájlcserélők ellen – Nem, nincs itt semmi félreértés. Úgy tűnik, hogy az USA és az Európai Unió gyakorlata – habár eltérő tényállások mellett, de – egymásnak ellentmondó véleményt fogalmaz meg. Szpunar főtanácsnok ugyanis kétségesnek érezte azt a német joggyakorlatot, ahol az előfizető mentesülhet a felelősségre vonás alól abban az esetben, ha sikerrel állítja, hogy az előfizetéshez más is hozzáférhetett – adott esetben a családon belül.  Az EUB pedig – mint arról hamarosan ez a blog részletesen is beszámol majd – elfogadta a főtanácsnok indítványát.

Forrás: Screener.tv

Karaktervédelem birodalmi módra – Egy ugyancsak érdekes amerikai felső-bírósági döntés szerint a felperes sikertelenül állította, hogy a Cream című sorozatának afro-amerikai hanglemez-kiadó producerének karakterét, a szereplők tulajdonságait és a történet vezetését az Empire alkotói jogosulatlanul használták fel Lucious Lyon karakterének és az Empire című sorozat megalkotásához. A bíróság nem találta a két szereplőt sem lényegesen hasonlónak, és az is megállapítást nyert, hogy a fenti “alapjellegzetességeket” a szerzői jog tudatosan nem védi. Helyesnek tűnik az ítélet.

Perben a ResearchGate – Egy per, amelyre oda fogunk figyelni. Meddig terjed a tudós társadalom szabadsága a tartalmaik megosztása terén, ebben mennyit segíthet egy tárhely-szolgáltatásnál több segítséget nyújtó cég, illetve mennyit kötelesek tűrni a kiadók (egyébként pont olyanok, mint az Elsevier, amelyeknek a híre sajnos épp a tudósok körében nem túl jó)? Nagyjából ezekre kaphatunk majd választ ebben az ügyben. (Ha persze ítélet születik benne.)

Új előzetes döntéshozatali eljárás a francia Nemzeti Audiovizuális Intézet gyakorlatáról – Új kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához a francia Kasszációs Bíróság, amelynek lényege a Nemzeti Audiovizuális Intézet általi megőrzésin tevékenység egy olyan szelete, amely az előadóművészeket (és az ő jogaikat) érinti. Amint részletesebb információim lesznek, írok róla ismét, egyelőre csak a kérdést értem el, miszerint:

Must Article 2(b), Article 3(2)(a) and Article 5 of Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council of 22 May 2001 on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society be interpreted as not precluding national rules, such as those laid down in Article 49 II of Law No 86-1067 of 30 September 1986 on freedom of communication, as amended by Article 44 of Law No 2006-961 of 1 August 2006, from establishing, for the benefit of the National Audiovisual Institute, the beneficiary of the exploitation rights of national broadcasting companies in the audiovisual archives, derogating provisions under which the terms on which performers’ works can be exploited and the remuneration for that exploitation are governed by agreements concluded between the performers themselves or the employee organisations representing performers and that institute, which must specify, inter alia, the scale of remuneration and the arrangements for payment of that remuneration?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.