Egy lépéssel közelebb az uniós szerzői jogi reformhoz

Az Európai Parlament meggyőző többséggel elfogadta a szerzői jogi reformtervezetet. Megnyílt a kapu a háromoldalú tárgyalások (az EP mellett a Bizottság és a Tanács) előtt. Magyarán: egy lépéssel közelebb a végső sikerhez.

Először is a nyers számok: 438 igen, 226 nem, 39 tartózkodás (47 képviselő nem volt jelen). Meggyőző többség egy olyan reformkérdésben, ami másra sem volt alkalmas az elmúlt két évben, mint hogy megossza a közvéleményt és a szakmát egyaránt.

Kicsit bővebben:

(1) Helyes döntés született-e?

Igen. Egyértelmű, hogy a szerzői jogok védelme a modern társadalmak egyik fontos feladata. A szerzői jogi ipar az európai gazdaságok számottevő részét teszik ki, milliókat foglalkoztatva az egész EU-ban. Az ő érdekeik védelme erősíti az innovációt és az alkotótevékenységet, a kultúra fejlődését, a vélemény- és a szólásszabadságot, a gazdasági fejlődést és még sorolhatnánk. A reformtervezet ráadásul sok elemből áll össze, egy részük a szerzői jogot közelebb hozza a 21. század társadalmi realitásaihoz. Mint alább írom, az, hogy különösen két szakasza “kiverte a biztosítékot”, nem azt jelenti, hogy a reform-ötletek értéktelenek volnának.

(2) Vannak-e aknák az elfogadott szövegben?

Természetesen. És ez a kettő továbbra is az, amelyeket én sem igazán szeretek. A híres 11. és a 13. cikkek továbbra sem nyerték el a tetszésemet. Az, hogy a Parlament elfogadta a tervezetet jelenlegi formájában, persze nem azt jelenti, hogy ez lesz a véglegesen is elfogadott normaszöveg. (Lásd alább.) Az viszont biztos, hogy kezdeni kell valamit ezekkel a szakaszokkal is, ugyanis a társadalom szerzői jogot még kevésbé ismerő tagjai örömmel magyarázzák félre őket. (Másként: én értem, mit akarnak elérni velük, de ettől még nem tartom őket indokoltnak.)

(3) Lehetett volna-e jobban csinálni ezt?

Nem is kérdés. Egyrészt, ha már az EU új díjfizetési kötelezettséget szeretne bevezetni a híranyagokat linkelő keresőmotorokkal és egyéb elektronikus kereskedelmi szolgáltatókkal szemben, akkor tegye ezt úgy, hogy nem ésszerűtlenül hosszú időre írja ezt elő. Vagy, s ez még inkább igaz a 13. cikkre: nem biztos, hogy az online szerzői jogsértésekkel szemben (már ha ab ovo annak tekintjük a YouTube-os feltöltéseket például) más megoldások is igénybe vehetők volnának. Érdekes elemzést tett közzé egyébként Christina Angelopoulos és Joao Pedro Quintais a Kluwer Copyright Blogon erről, és elképzeléseik (a platformok közvetlen szerzői jogi felelősségének a megállapítása, valamint kapcsolódó díjfizetési kötelezettség), ilyennek tekinthetők.

(4) Mi következik ez után?

Sok vita. A csatolt ábra, amely az EDRi-gram hírleveléből jön, jól jelzi a menetrendet. Az EP voks utána jöhet a trilógus, vagyis az EP, a Bizottság és a Tanács egyeztetése, és még szavazni is fognak a végső tervezetről a parlamenti képviselők (jó eséllyel kb. fél év múlva). Más szóval semmi nem dőlt még el, de a reform egy lépéssel akkor is közelebb a végéhez.

A szavazással kapcsolatosan lásd az EDRi-gram hírét és a TorrentFreak posztját. Amint gyűlnek még a linkek, bővítem a listát.

Update #1: ez ügyben interjút adtam a Magyar Narancsnak, itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.