Szabadkereskedelem és szerzői jog #1.7

Mióta tudjuk, hogy lesz kereskedelmi háború, az egyetlen kérdés az lehet: milyen hatásai és következményei lehetnek. Nem meglepő módon senki sem derűlátó.

Az amerikai védővámok kivetését követően az EU előre jelezte: válaszlépések várhatók. Az egyetlen kérdés az volt, az EU által bevezetett védővámok milyen termékekre terjednek majd ki. Július eleji jelek szerint a 3.2 milliárd dollár értéket kitevő, bejelentett vámok tudatosan fáj(hat)nak az amerikai gazdaságnak: kentucky-i whiskey és játékkártyák, floridai hajók, arkansasi rizs, illetve az Index gyűjtése szerint a narancslére, szivarokra, púderekre, babahintőporokra, fém rakodólapokra, 800 köbcentinél nagyobb benzinmotorú kerékpárok. Mindezek mellett azonban kiemelkedő a jelentősége annak a hírnek, miszerint július végére az EU és az USA mégis “kiegyezni” látszik, csökkentendő ennek az irritáló vitának a negatív hatásait. (Juncker és más uniós diplomaták washingtoni látogatásán persze nem arról állapodtak meg, hogy a már kivetett vámokat eltörlik, ennek csak az előképe látható. De a nyitás ebbe az irányba fontosnak tűnik.)

Az EU-Japán megállapodás sem Kínának kedvez. Forrás: 24.hu

A levegőben csüngő kereskedelmi háború negatív hatást gyakorolt a kínai tőzsdére, de az amerikaiak felkészülhetnek a kínai fél irányából is néhány csapásra: az amerikai gépjárművekre kivetett eddigi 15%-os vámok a kínai kormányzat 40%-ra tervezi emelni. És bár tény, hogy a ZTE már nincsen bajban (vélhetően az elnök is felismerte, hogy az óriási kínai mobilgyártó csődje az amerikai mikrochipek gyártóinak se jönne jól), az tény, hogy az amerikai-európai “kiegyezés” újra Kínára terelheti a figyelmet. Ezt igazolhatja, hogy az Egyesült Államok és az EU közösen ment neki Kínának a WTO július 11-ei meghallgatásán, ahol hangsúlyozták az alacsony szintű kínai jogvédelmet és jogsértő gyakorlatokat. A kínaiak természetesen elutasították ezeket az álláspontokat. (Sőt, számomra egy teljesen új kifejezéssel élve “trade bullying”-nak minősítették azokat.) Sőt, az EU és a Japán által a napokban megkötött gazdasági együttműködési megállapodás is pontosan ebbe az irányba hathat. (A megállapodás 14. fejezete foglalkozik a szellemi tulajdonvédelemmel. Erről hamarosan külön posztot írunk.) Kína ugyanis mindkét irányból nézve ellenfél, és a világ közel harmadát kitevő EU-Japán gazdaság kinyitása – mely elsődlegesen az uniós agráriumnak és a japán autóiparnak kedvezhet, illetve a védővámok 95-99%-os lebontását jelenti most – a kínai pozíciókat gyengítheti ezekben a térségekben. A megállapodás természetesen az amerikai piacot is negatív irányban érintheti, hiszen sok esetben az európai és japán partnerek amerikai források helyett egymástól fognak vásárolni (vagy egymás kereskedelmi igényeit elégítik majd ki előbb).

Az amerikai földműveknek sem jön jól a kereskedelmi háború. Forrás: NYT

Az amerikai piacot sem kímélik ám a fejlemények. A sajtkészítők úgy érzik, hogy őket magukra hagyta a kormányzat, az Európai Uniós válaszlépések hatására pedig a Harley Davidson jelentette be nyilvánosan, hogy kénytelen lesz számos gyártási tevékenységet az EU-ba telepíteni, ha egyáltalán szeretné ezen az erős piacon jelen lenni. A General Motors jelentős leépítésekkel számol a kereskedelmi háború hatására, és a Trump által kifogásolt német autó-dömping sem igazán német: a BMW-ket, Mercedeseket, sőt Volvokat is amerikai munkások (klasszikus Trump szavazók) Alabamában, Dél-Karolinában vagy Tennessee államban szereltek össze. Ezek a munkások sokat bukhatnak a kereskedelmi háborún. Ahogy az agrárium is, akik felé a kormányzat máris engedményeket kellett, hogy tegyen, méghozzá 12 milliárd dolláros támogatás formájában. (Azt látni kell, hogy a Republikánus Párt szavazói között milliónyi, agráriumban dolgozó amerikai található, a novemberi időközi választások pedig csak egyre közelebb vannak.)

Az augusztusi fejleményekkel is jelentkezünk időben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.