Főtanácsnoki indítvány a Bastei Lübbe ügyben. A Leaper döntés Hollandiából. Személyhez fűződő jogok és sampling. Mégis létezik követő jog Kaliforniában? Plusz egy reform: fair use szabályok Dél-Afrikában. – Döntésfigyelő #2.3.

Főtanácsnoki indítvány a Bastei Lübbe ügyben – Tiszteletben kell-e tartani a magánélethez fűződő alapjogot, ha valakinek a privát internetszolgáltatásán keresztül más személy P2P fájlcserélő oldal segítségével követ el szerzői jogsértést? Más szóval fel lehet-e lépni a hozzáférés tulajdonosával szemben, még ha nem is bizonyított, hogy ő a jogsértő, és a magánélet védelmében mennyiben korlátozhatók a szellemi tulajdonjogok? Szpunar főtanácsnok „jut is, marad is” indítványa alapján az InfoSoc-irányelv 8. cikk (3) bekezdése és a Jogérvényesítési irányelv 13. cikk (1) bekezdése

„nem írják elő az internetkapcsolat jogosultjainak a szerzői jogok e kapcsolat útján történő megsértéséért való felelősségére vonatkozó vélelemnek a tagállamok belső jogába történő bevezetésének kötelezettségét. Ugyanakkor, ha a belső jog előír egy ilyen vélelmet az említett jogok védelmére, akkor azt következetes módon kell alkalmazni e védelem hatékonyságának biztosítása érdekében. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke által biztosított családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot nem lehet olyan módon értelmezni, hogy az megfossza a jogosultakat az őket megillető szellemi tulajdonjogok – a Charta 17. cikkének (2) bekezdése által biztosított – védelmének valamennyi valódi lehetőségétől.„

A Leaper döntés Hollandiából – Olyan sokszor hallottunk már a hiperlinkek jogi megítéléséről. Íme egy új, holland döntés, amely a jogellenesen létrehozott tartalmakra utaló profitorientált linkelést (a GS Media/Playboy ügyben foglaltaknak megfelelően) jogsértőnek nyilvánítja.

Személyhez fűződő jogok és sampling – Mennyiben érvényesíthetők a személyhez fűződő jogok , ha a felperes szerint azok őt az egyiptomi jog alapján megilletik, de a felhasználásra az Egyesült Államokban került sor? A döntés szerint semennyire. A tömör összefoglaló szerint:

„The Ninth Circuit affirmed the district court’s grant of judgment as a matter of law to Jay-Z and other defendants in an action brought by the heir to the Egyptian composer Baligh Hamdy, alleging copyright infringement in the song Khosara. Jay-Z used a sample from the arrangement in the background music to his single Big Pimpin’. The panel held that the heir to Hamdy’s copyright may not sue Jay-Z for infringement based solely on the fact that Egyptian law recognizes an inalienable „moral right” of the author to object to offensive uses of a copyrighted work. The panel held: (1) that Egyptian law recognizes a transferable economic right to prepare derivative works; (2) that the moral rights the heir retained by operation of Egyptian law were not enforceable in U.S. federal court; and (3) that, even if they were, the heir has not complied with the compensation requirement of Egyptian law, which did not provide for his requested money damages, and which provided for only injunctive relief from an Egyptian court.”

Mégis létezik követő jog Kaliforniában? – Egy ideje folyamatosan célkeresztben van a kaliforniai Resale Royalty Act, vagyis a követő jog intézményét Kaliforniában bevezető jogszabály. Több ügyben is született már érdemi döntés arról, hogy vajon ez a jogszabály összhangban áll-e a szövetségi szerzői jogi szabályozással és a kereskedelmi joggal. (Mindkét területen eddig a negatív vélemény dominált.) Született azonban egy új felsőbírósági döntés, ami árnyalja a képet. Az összefoglaló szerint

„The Ninth Circuit affirmed in part and reversed in part dismissal of claims for resale royalties under the California Resale Royalties Act. The Act grants artists an unwaivable right to 5% of the proceeds on any resale of their artwork under specified circumstances. The panel held that plaintiffs’ claims under the Act were covered by the 1976 Copyright Act and were expressly preempted. Therefore, the panel dismissed those claims. The panel held, however, that the 1909 Copyright Act had no express preemption provisions. Therefore, plaintiffs’ claims under the Act were covered only by the 1909 Act and could not be expressly preempted. Furthermore, these claims were not preempted by conflict preemption. The panel reversed dismissal of those claims and remanded for further proceedings.”

Plusz egy reform: fair use szabályok Dél-Afrikában – Az Intellectual Property Watch írása szerint a dél-afrikai jogalkotók is épp benne vannak egy alapos reformfolyamatban, amelynek eredményeként fair use szabályozást kívánnak bevezetni. Ez már csak azért is érdekes, mert a volt brit gyarmatok jobbára az angol fair dealing rendszereket vitték tovább függetlenné válásuk után, a fair use pedig alapvetően az Egyesült Államok jogrendszerében szilárdult meg. Habár az IPWatch írásának szerzői szerint a két intézmény között csak annyi a különbség, hogy „such as”, vagyis a fair use több felhasználásra alkalmazható. (Ezt azért én így ilyen formában vitatom.) A tervezet egyébként így hangzik:

„1. (1) (a) In addition to uses specifically authorised, fair use in respect of a work or the performance of that work, for purposes such as the following, does not infringe copyright in that work:
(i) Research, private study or personal use, including the use of a lawful copy of the work at a different time or with a different device;
(ii) criticism or review of that work or of another work;
(iii) reporting current events;
(iv) scholarship, teaching and education;
(v) comment, illustration, parody, satire, caricature, cartoon, tribute, homage or pastiche;
(vi) preservation of and access to the collections of libraries, archives and museums; and
(vii) ensuring proper performance of public administration.

(b) In determining whether an act done in relation to a work constitutes fair use, all relevant factors shall be taken into account, including but not limited to—
(i) the nature of the work in question;
(ii) the amount and substantiality of the part of the work affected by the act in relation to the whole of the work;
(iii) the purpose and character of the use, including whether—
(aa) such use serves a purpose different from that of the work affected; and
(bb) it is of a commercial nature or for non-profit research, library or educational purposes; and
(iv) the substitution effect of the act upon the potential market for the work in question.”