Szerzői jogi jogérvényesítés francia módra

A szerzői jogi jogérvényesítés kereteit Franciaországban is keretek közé szabja a Jogérvényesítési irányelv. Az eljárásnak, különösen ami a jogsértés bizonyítását illeti, van azonban két olyan érdekes eleme, amelyet mindenképpen érdemes külön is kiemelni.

A szerzői jogi jogsértés elvileg bármilyen módon bizonyítható, a bíróságok azonban vonakodnak elfogadni pl. az egyszerű print screent az internetes jogsértések kapcsán. A szerzői jogi jogosultak előtt két lehetőség áll: előzetes bizonyítási eljárást kezdeményeznek, vagy pedig jegyzőkönyvet vetetnek fel a jogértés tényének megállapításáról.

Az első lehetőség tehát az irányelv hasonló eljárásának mintájául szolgáló előzetes bizonyítási eljárás (saisie-contrefaçon). Az eljárásról készült jegyzőkönyv fontos adatokkal szolgál a jogsértés tényének és az okozott kárnak a megállapításához. Az eljárást az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróság elnöke rendeli el egy nem kontradiktórius eljárás (tehát a vélelmezett jogsértő alperes meghallgatása nélkül) keretében. A bíró döntése ideiglenes intézkedésként is szolgálhat, mivel elrendelhető a jogsértő magatartás felfüggesztése. Emiatt ez egy hatékony és gyors eszköz lehet például a jogsértő példányok gyártásának betiltására, vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel megakadályozására. Sok esetben a bíróság elrendeli a jogsértő példányok lefoglalását is, amely egyrészt tárgyi bizonyítékul szolgál, másrészt pedig kármegelőző hatással bír.

Ez az eljárás azonban költséges, és mivel nem kontradiktórius, fennáll annak a veszélye, hogy később emiatt a feltételezett jogsértő semmisségi kifogással él. A másik lehetőség a jogsértés tényének bírósági végrehajtó (huissier de justice – feladatkörük a végrehajtásnál jóval szélesebb, egy egészen speciális szakma az övék) általi megállapítása. Viszonylagos egyszerűsége és olcsósága miatt a jogosultak szívesen élnek vele, és az így felvett jegyzőkönyvet vagy közvetlenül bitorlási perben használják fel bizonyítékként, vagy pedig az előzetes bizonyítási eljárás megalapozottságát indokolják meg vele. Arra azonban mindenképpen ügyelniük kell, hogy a megállapítási eljárás ne tűnjön bújtatott előzetes bizonyítási eljárásnak, ekkor ugyanis a felvett jegyzőkönyv semmissé válik. Ezen kívül is van azonban néhány buktató, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Mindenekelőtt nagyon fontos kitétel, hogy a végrehajtó csak ténymegállapításokat tehet[1], a jegyzőkönyv nem tartalmazhat véleményt, értékítéletet vagy a tényekből levonható következtetést, hiszen a bizonyítékok értékelése a bíró feladata. Másrészt pedig maga az eljárás is szigorú formai keretek között zajlik, a végrehajtónak ugyanis hivatalos minőségében kell eljárnia. Ez azt is jelenti, hogy pl. anonim módon, vagy bírósági végzés nélkül nem léphet be egy bolt területére azzal a céllal, hogy a feltételezett jogsértő terméket megvásárolja. A felvett jegyzőkönyv tipikusan az alábbiakat tartalmazza: adott időpontban a felektől független harmadik fél bemegy az üzletbe, majd pedig rövid idő elteltével kijön a feltételezett jogsértő tárggyal és a vásárlást igazoló blokkal.

Ez elméletben nagyon egyszerűnek tűnik, a gyakorlati életben viszont egyre nehezebbé válik a független kívülálló személy megtalálása. A Semmítőszék ugyanis egy tavalyi döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogosult képviseletét ellátó ügyvédi irodában szakmai gyakorlatot teljesítő ügyvédjelöltet is kizárja ebből a körből[2] (a jogosult jogi személy munkavállalói, természetes személy esetében az ismeretségi kör magától értetődően nem illik bele a független kívülálló személy kategóriájába). Ez a döntés amiatt (is) problémás, mert az ügyvédjelölteket kötik az ügyvédi etikai szabályok, és titoktartási kötelezettség is terheli őket. Szakmai körökben különböző munkabizottságok alakultak a probléma megoldására, ugyanis a végrehajtók azt a nem kevésbé aggályos megoldást kezdték el alkalmazni, mely szerint járókelőknek fizetnek a vásárlás lebonyolításáért.

Az internetes jogsértések esetében sem egyszerűbb a helyzet, de erre vonatkozóan legalább szakmai ajánlások érhetőek el[3]. Ezek egyebek mellett azt tartalmazzák, hogy a végrehajtónak az eljárás megkezdése előtt törölnie kell a számítógépe cache memóriáját, hogy a jegyzőkönyv minden kétséget kizáróan a feltételezett jogsértő oldal az eljárás időpontjában ténylegesen elérhető változatára vonatkozó megállapításokat tartalmazzon. Emellett a használt eszköz technikai paramétereit, az IP címet és a proxy szerver nélküli kapcsolat létrehozásának ellenőrzését is pontosan fel kell tüntetnie. Amennyiben az oldal eléréséhez regisztrálni kell, a végrehajtó köteles azt valódi névvel és valódi email cím megadásával megtenni, de arra ügyelnie kell, hogy az ne a sajátja legyen, ugyanis akkor már ő a vásárlást lebonyolító aktív szereplő. [4]

[1] Article 1er de l’ordonnance n° 45-2592 du 2 novembre 1945, relative au statut des huissiers

[2] Cass. 1re civ. 25 janvier 2017

[3] Norme AFNOR “Mode opératoire de procès-verbal de constat sur internet effectué par huissier de justice » NF Z 67-147, septembre 2010.

[4] TGI Paris 2 juillet 2007.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.