A NAFTA-sztori #6: a hetedik forduló tanulságai

Már korábban szertefoszlott annak a reménye, hogy az amerikai tárgyalópartnerek által tűzött március végi határidőre a NAFTA2.0 megszülessen. Ám a március elejére tolódott mexikói forduló sem oldotta meg a kérdést, a feszültség viszont csak nő és nő.

Először is a március eleji tárgyalásokon Robert Lighthizer ismét csalódottságának adott hangot, hogy a tárgyalások nem olyan ütemben haladnak, ahogy az ő (ők, vagyis Trump elnökkel együtt) szeretnék. Ezt a véleményt szó szerint idézném az IP-Watch híréből:

In spite of this hard work, we have not made the progress that many had hoped in this round. We have closed out only three additional chapters: Good Regulatory Practices, Administration and Publication, and Sanitary and Phytosanitary Measures. We have also completed work on sectoral annexes related to chemicals and proprietary food formulas. And we are making substantial progress on Telecommunications and Technical Barriers to Trade. We have also agreed to include a chapter on energy. These chapters are important and provide further evidence that all three countries want to upgrade and modernize NAFTA. But to complete NAFTA 2.0, we will need agreement on roughly 30 chapters. So far, after seven months we have completed just six. Now granted, these things tend to converge more towards the end of a negotiation.

Arról nem esett szó március elején, hogy a szellemi tulajdonvédelmi fejezettel hogy álltak a felek.

Kereskedelmi háború előtt? Forrás: The New York Times

Időközben a bomba is robbant: az amerikai elnök legújabb – február legvégi, március eleji – ötlete, hogy az amerikai acél és alumínium importra védővámok (esetleg kvótákat) állapítana meg, már önmagában egy kereskedelmi háború rémét vetíti előre. (Arról nem beszélve, hogy egyes vélemények szerint 190.000 munkahely elvesztését idézheti elő az Egyesült Államokban ez a lépés, amelyet nem meglepő módon egyből Donald Trump eddigi legnagyobb melléfogásának tartanak nemzetközi gazdasági területen.) Az a tény viszont, hogy Kanada és Mexikó egyaránt jelentős beszállítói az országnak, újabb csavart hozott a NAFTA újratárgyalásába. Néhány nap alatt ugyanis oda jutott az elnöki stáb, hogy a védővámok alól kivételt engednének Kanadának és Mexikónak – ha azok végre belemennek a NAFTA 2.0-val kapcsolatos amerikai igényekbe (igaz, a hírek szerint ettől még kvótákat bevezetne az USA a két szövetségesével szemben). Ezt az “árukapcsolást” mind a kanadai, mind a mexikói partnerek világosan elvetették. (Nem beszélve arról, hogy az EU és Kína is komoly válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai döntéssel szemben. Megjegyzem, hogy az Európai Unió – szerény meglátásom szerint – fantasztikus stratégiai húzással olyan termékekre vetne ki védővámot, amelyek a domináns republikánus politikusok államaihoz fűződnek: így Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi első emberének államát, Kentucky-t sújthatja a Bourbonnel, illetve Paul Ryan, képviselőházi republikánus vezető államát, a Harley-Davidson otthonát jelentő Wisconsint sújthatja a motorbiciklikkel szembeni intézkedés. Nagyon hatásos kísérlet!) Az elnök ennek ellenére március 8-án aláírta az elnöki proklamációt a védővámokról.

Mindeközben tovább erősödnek azok a hangok, amelyek a NAFTA belső egyensúlyának a biztosítását igénylik. Az IP-Watch cikkében beszámolt arról a kutatási anyagról, amelyet Sean Flynn vezetésével állítottak össze, és amely a közérdekű szerzői jogi kivételek átültetése mellett foglal állást, méghozzá általános kivétel formájában (mint amilyen a fair use). Az elemzés persze hangsúlyozza, hogy ennek a három lépcsős teszt lehet akadálya. (Nos, ez így nem meglepő, de az amerikaiakat ez eddig sem zavarta.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.