Dal+Szerző 2017/4. szám. Eljárási segédletek az SZTNH-tól. Angol IP jogászok kérdései a Brexit kapcsán. Music Modernization Act: reform előtt az amerikai zenepiac? Ráadás: hamarosan újabb EUB morzsa jöhet. – Hírmorzsák #8.1.

Forrás: Dal+Szerző

Dal+Szerző 2017/4. szám – Az Artisjus negyedéves zeneipari lapjának 2017. évi utolsó száma ismét számos kiváló írással büszkélkedhetett. Olyan hírek mellett, mint az Artisjus szervezeti átalakulásával kapcsolatos hasznos információkat tartalmazó összefoglaló, olvashatunk új hazai albumokról, a Common Vibe formációról, Barkóczi Noémiról, a Platon Karataevről, interjút Szabó Benedekkel, László Attilával és Milkovics Mátyással, a Dalszerző Expo programjáról, a játszási listákról, az MTVA Zenei Lektorátusáról, a II. Budapesti nemzetközi gitárversenyről, tanácsokról a Budapest Showcase Hubról (BUSH), egy korábban a világsajtót is bejárt szerzői jogi vitáról (a manhattani tőzsde épülete előtti Támadó Bika szobrával szembehelyezkedő kislány szobráról), Arany Jánosról, Lévai Balázs Beállás című könyvéről,  new wave koncertplakátokról, végül egy Orbán Ottó költészetéről szóló esszéből kiemelt részlet olvasható az utolsó oldalon.

Eljárási segédletek az SZTNH-tól – Idézzük:

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtti eljárások háttérjogszabályát 2017. december 31-ig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) képezi. 2018. január 1-jével a Ket.-et – annak egyidejű hatályon kívül helyezésével – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) váltja fel. Az SZTNH 2017. november 23-án közzétette honlapján az Ákr. rendelkezéseinek a szabadalmi eljárásokban történő alkalmazásáról szóló segédletet. Időközben sor került ennek további pontosítására, valamint elkészült az Ákr. rendelkezéseinek a védjegyeljárásokban, a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésére irányuló eljárásokban, valamint a szerzői jogi eljárásokban történő alkalmazásával kapcsolatos segédlet is. Az Ákr.-nek a szabadalmi és védjegyekkel összefüggő eljárásokon kívüli iparjogvédelmi eljárásokban való alkalmazásáról nem készülnek külön segédletek, mivel ezeknek a szabályozása alapvetően a szabadalmi eljárásban irányadó rendelkezésekre épül. Valamennyi segédlet elérhető a mai naptól kezdődően az SZTNH szakmai felhasználóknak szóló oldalán a „Joggyakorlat” cím alatt a „Segédletek az Ákr. alkalmazásáról a szellemi tulajdonnal összefüggő eljárásokban” felületén, valamint közvetlenül az alábbi hivatkozás alatt.

Angol IP jogászok kérdései a Brexit kapcsán – Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból talán a legnagyobb jogi feladat, ami eddig ezt a két rendszert érte fennállása óta. Számos (pontosabban inkább számtalan) kérdés vár eldöntésre, és közülük csak néhány, de nem kevés, vonatkozik a szellemi tulajdonvédelemre. Az IPKat adta hírül, hogy angol jogászok összeállítottak egy listát, amelyen azok a nem halasztható kérdések szerepelnek, amelyekről az angol kormányzatnak illő lenne véleményt formálnia, ha már egyszer ki akar lépni az EU-ból.

Többségben a stream – A Dal+Szerző blogoldalán volt olvasható az az év eleji hír, miszerint az Egyesült Királyságban is piaci fölénybe jutott a streamelés a zenepiacon. Ebben semmi meglepő nincs, mégis jó ismerni ezeket az adatokat.

Music Modernization Act: reform előtt az amerikai zenepiac? – Bár nem valószínű, hogy még a jelenlegi Kongresszus időszakában elfogadásra kerül, ám jelzésértékű, hogy két kongresszusi képviselő benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, ami az eddig a magyarul kényszerengedélynek nevezett jogosítási metódust teljességgel nélkülöző amerikai jogszabályt kiegészítené, s lehetővé tenné, hogy a streaming szolgáltatók egy helyről kapjanak blanketta engedélyt a hangfelvételekben foglalt zeneművek felhasználására. Az 1709Blog által idézettek szerint a jogszabály-tervezet célja, hogy

„Under the Music Modernization Act, the digital services would fund a Mechanical Licensing Collective, and, in turn, be granted blanket mechanical licenses for interactive streaming or digital downloads of musical works”.

Ráadás: hamarosan újabb EUB morzsa jöhet – Egy, röviden már most is csak Córdoba néven futó új előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (C-161/17 – Land Nordrhein-Westfalen v Dirk Renckhoff), melynek kérdése a következő:

Does the inclusion of a work — which is freely accessible to all internet users on a third-party website with the consent of the copyright holder — on a person’s own publicly accessible website constitute a making available of that work to the public within the meaning of Article 3(1) of Directive 2001/29/EC if the work is first copied onto a server and is uploaded from there to that person’s own website?

Nehéz lenne elsőre megmondani, mi szükség volt erre a kérdésre, hiszen a Svensson, a BestWater és a GS Media viszonylag világosan fogalmaz a linkelésről. Tény, hogy a kép a jelek szerint az alperes tárhelyein többszörözésre is került, de a megkereső bíróság erre a vagyoni jogra (ami az InfoSoc-irányelv 2. cikkében olvasható) nem hivatkozott. Meglátjuk, mit hoz majd ki ebből az EUB. (Köszönet az információért Faludi Gábornak!)