(Évzáró Dupla) Hírmorzsák #7.8 és #7.9

Európai jelentések a közkincs filmipari hasznosításáról és a korlátozásokról/kivételekről. Szerzői jogi kalózoknak kedvez a svájci szerzői jogi reform? Weboldalak blokkolása kanadai módra. Újabb sport streaming oldalak blokkolása Angliában. A követő jog nem befolyásolja hátrányosan a műalkotások piacát. CEIPI vélemény a DSM korlátozásairól és kivételeiről. Vissza a kőkorszakba… Növekvő globális bevételek a zeneiparban. Az első elemzés a portability rendeletről. – Hírmorzsák #7.8.

Európai jelentések a közkincs filmipari hasznosításáról és a korlátozásokról/kivételekről – Nem mai anyagok, de ezek elemzéséhez eddig nem jutottam oda. (Most is csak egy hírmorzsába férnek be. Sajnos…) Először is Faludi Gábor kollégám hívta fel a figyelmemet az uniós szellemi tulajdonvédelmi hivatal (EUIPO) legújabb, a közkincsbe tartozó művek átdolgozási jellegű, filmipari hasznosításával kapcsolatos jelentésre. Az EUIPO honlapjáról elérhető mind a teljes jelentés (angolul), mind a vezetői összefoglaló a hivatalos uniós nyelveken. (Így például magyarul is.) A második jelentést az IRIS készítette, és a korlátozások és kivételek uniós helyzetéről szól. A linkért köszönet Merkovity Norbert kollégámnak. Ínyenceknek kötelező falat mind a két jelentés.

Szerzői jogi kalózoknak kedvez a svájci szerzői jogi reform? – A TorrentFreak híre szerint folyamatban egy olyan svájci szerzői jogi reformjavaslat született, amely kizárná a végfelhasználók felelősségre vonását a jogellenes tartalmak streamelése és letöltése miatt, ugyanakkor a webhost szolgáltatók kötelezettségévé tenné a kalózoldalak elérésének a visszaszorítását. A jelek szerint a weboldalak blokkolása sem lenne megengedett. Ha mindez megvalósulna, úgy a svájci szerzői jog eléggé eltávolodna az uniós gyakorlattól.

Weboldalak blokkolása kanadai módra – Ugyancsak a TorrentFreak híre, hogy Kanadában egy olyan megállapodás körvonalazódik az internethozzáférés-szolgáltatók és a filmipar között, amely bírósági végzés nélkül is lehetővé tenné a weboldalak blokkolását. Svájchoz képest ez meg aztán a másik véglet lenne…

Újabb weboldalak blokkolása Angliában – A TorrentFreak év végi hírében számolt be arról, hogy az UEFA is beállt a weboldalak blokkolását kérő jogosultak sorába, és az angol ISP-k asszisztálása (sőt, együttműködése) mellett kérte meghatározott weboldalak ideiglenes blokkolását. (Az időszak a jelek szerint a tavaszi nemzetközi menetrenddel egyezik meg.)

A követő jog nem befolyásolja hátrányosan a műalkotások piacát – Az IP-Watch oldaláról regisztráció után bárki elérheti azt az írást, amely kutatásokra hagyatkozva hangsúlyozza, hogy a követő jog (sokak félelme ellenére) sem befolyásolja hátrányosan a műalkotások piacát. A hír angol összefoglalója szerint:

“According to researchers, the establishment of a resale right in a particular country, which benefits the artist when her work is resold at a much higher value, is likely to have no negative effects on the country’s art market. The United States and China, the two largest global art markets, have not implemented the resale right yet.”

CEIPI vélemény a DSM korlátozásairól és kivételeiről – A digitális egységes piac jogszabályainak az elfogadása továbbra is folyamatban van. A legfontosabb COM(2016) 593 final még nem került jóváhagyásra, ami nem meglepő a benne foglal számos vitatható pont miatt. Októberben tette közzé a CEIPI azt a véleményét a korlátozásokkal és kivételekkel kapcsolatos előírások tárgyában. Eszerint az szöveg és adatbányászat kivétele jelenlegi formájában túl szűk, a digitális oktatási kivételek sem biztos, hogy elérik a céljukat, ha a tagállamoknak döntési szabadságot adnak egyes pontokon, végül a masszív digitalizálást lehetővé tevő, a kulturális örökség megóvását célzó kivételt is bővebbre lehetne szabni, hogy még több tartalom kerüljön a szabályozás védőernyője alá.

Ajit Pai, az FCC elnöke. Forrás: New York Times

Vissza a kőkorszakba… – Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának (FCC) az elnöke 2017. november 21-én bejelentette a tervét, hogy felszámolja a netes semlegességet biztosító FCC szabályzatokat. A Bizottság 5 tagú elnöksége pedig 2017. december 14-én 3 (republikánus) kontra 2 (demokrata) arányban el is fogadta ezt a tervet. Ennek értelmében az amerikai internethozzáférés-szolgáltatók (ISP) rövidesen ismét korlátozhatják a hozzáférést, illetve csökkenthetik a hozzáférés sebességét meghatározott weboldalak vonatkozásában. A legnagyobb veszélyt az jelentheti, hogy az ISP-k potenciálisan “királycsinálóvá” lépnek elő, hiszen az internet ütőerén tarthatják az ujjukat, ám elképzelhető, hogy a vérkeringésbe csak azokat fogják beengedni, akik megfelelő árat fizetnek azért, hogy az előfizetők elérhessék az oldalaikat. Sokan a véleménynyilvánítás és az információhoz jutás szabadságát féltve kritizálják a változást, mások – köztük épp a nagy tartalomszolgáltatók – attól félnek, hogy az üzleti modelljeik kerülnek veszélybe. (Csak tessék abba belegondolni, mi lenne, ha egy ISP a Netflixtől sávszélesség arányosan kérne díjazást…) Érdekes – neo-kőkorszaki – idők jöhetnek… A december 14-ei szavazást megelőzően egyébként 200 európai cég is aláírta azt a levelet, amelyet Pai-nak címeztek és a tervezet elvetését kérték. Az ENSZ különleges jelentéstevője pedig időközben úgy fogalmazott, hogy az amerikai döntésnek globális hatásai lehetnek. (Naná…) A New York Times pedig külön cikkben dolgozta fel, alapvetően mely érvek mentén kritizálható az FCC döntése.

Növekvő globális bevételek a zeneiparban – A Computer & Communications Industry Association (CCIA) jelentése szerint a globális zeneipar, köszönhetően a digitális zeneipari fejlődésnek, jelentős többletbevételekre tett szert az elmúlt években. A jelentés főbb megállapításai szerint 2017 első felében az Egyesült Államokban a hangfelvétel-ipar nagykereskedelmi bevételei 14.6%-kal nőttek; a streaming platformok bevételei 2.5 milliárd dollárra nőttek; a közös jogkezelő szervezetek bevételei 2015-re elérték a 8.6 milliárd eurót, miközben a 2010-2015 közötti periódusban a közös jogkezelők bevételeinek közel a felét a digitális szolgáltatások generálták; az európai állampolgárok fizetnek a legtöbbet a közös jogkezelők kasszájába. A kutatás egyik fontos következtetése, hogy ilyen adatok mellett a zeneipar nehezen indokolhatja, hogy a jelenleginél is szigorúbb szerzői jogi szabályozásokat vezessen be például az EU.

 

Az első elemzés a portability rendeletről – A Kluwer Copyright Blogon megjelent elemzés az első azok közül, amelyek a portability (vagyis a jogszerű előfizetések határokon átnyúló hozzáférésével kapcsolatos) rendelet működését vizsgálják. Az elemzés konklúziója szerint:

“The final result seems to be that the Regulation is presented as much more coherent with the current copyright regime, a certain emphasis is placed on the possibility for right-holders to authorise business models that achieve the same goals as portability and a certain balance has been introduced between consumers’ interest in not being additionally charged for portability and providers’ interest in not being obliged to warrant a certain level of quality for the portable services. The substance of the Commission’s proposal has remained largely unchanged and the Commission has probably achieved its main goal of inserting for the first time in the European copyright framework a fictio iuris that de facto overcomes the principle of territoriality.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.