SzJSzTémák #5.1

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2017. júniusi száma – egy hosszabb hallgatást megtörve – újabb szerzői jogi szakvéleményeket közölt. Igaz, ezúttal az én érdeklődésemet sem korbácsolták fel a szakvélemények, de „for the records” jeligére ezeket is összefoglalnám.

Igaz ez különösen annak tükrében, hogy most fordul elő először érdemben, hogy egy szakvéleményt – nevezetesen a SzJSzT-11/2014-et – igazából nem is ismertetem. A jelenlegi formájában ugyanis egy olyan tényt nem tartalmaz a szakvélemény, amivel kezdeni lehetne valamit. A megkereső ugyanis kérte egyes részek titokban tartását.

Lendüljünk is át a következő, SzJSzT-22/2014-es szakvéleményre, amely utcanévtáblák gyártási és telepítési segédleteinek a szerzői jogvédelmére kereste a választ. A szakvélemény érdemét illetően fontos lehet az a megállapítás, miszerint

„az utcanevek ábécérendben való felsorolása, sem az úti célok csoportosítása nem tartalmaz olyan egyéni, eredeti jelleget, amely a szerzői jogvédelmet megalapozhatná”.

Ehhez hasonlóan kizárt a védett művek köréből az eljáró tanács a „rendszeradatokat”, amelyek közé a feliratozás, panelméret, oszlopméret, egyedi fejléc, panelek száma tartozott; akárcsak a műszaki leírásokat, amely tartalmazta például a garanciaidőt, az alkalmazott ragasztó minőségét vagy a táblák alapanyagát. Az utcanévtáblákon szereplő palmettamotívumot azonban egyéni, eredeti jellegűnek tűnt. Ennek felhasználására nézve azonban az eljáró tanács utalást nem talált az aktában.

Végül az SzJSzT-18/2015-ös számú szakvélemény jelent még meg a Szemlében. Itt az eljáró tanácsnak akcióterületi terv – nem vitatott – felhasználása tárgyában kellett állást foglalnia. Az alapos, számos jogszabályt áttekintő szakvéleményből az alábbi rész érdemel különös figyelmet:

„1.7. Az EAT [előzetes akcióterület terv] szerzőjének mozgástere rendkívül szűk abban, hogy az Szjt. 1.§-ának (3) bekezdésében meghatározott, a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellegű művet hozzon létre az EAT keretében. Mindezek alapján az eljáró tanács álláspontja szerint az EAT nem, vagy legfeljebb elhanyagolható része (~10%-a) állhat szerzői jogi védelem alatt.

Az EAT-ban szereplő adatok azonban önmagukban nem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, azok felhasználása/átvétele nem érinti a szerző engedélyezési jogát. A copyrightjel (©) feltüntetése egy dokumentumon önmagában nem eredményezi azt, hogy az részben vagy egészben szerzői jogi védelemben részesül.

1.8. Az elsőfokú bíróság ítélete és az ítélőtábla végzése is tényként kezeli azt, hogy a felperes által létrehozott EAT és VAT [végleges akcióterületi terv] önálló szerzői jogi védelemben részesülő művek. Ezzel szemben az eljáró tanács más álláspontra helyezkedett, és a fentiekben kifejtett érvek alapján egyiket sem tekinti szerzői jogi alkotásnak. (…) [E]zért javasolja a törvényéknek korábbi álláspontjának felülvizsgálatát.”

A szakvélemények bibliográfiai adatai:

SzJSzT-11/2014 – Számítógépi program jogi védelme. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2017. június, p. 195-198.
SzJSzT-22/2014 – Gyártási és telepítési segédlet. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2017. június, p. 199-205.
SzJSzT-11/2014 – Akcióterületi terv felhasználása. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2017. június, p. 205-217.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük