CRISPR – Szabadalmi viták a biotech-laborban

„Szerkesztés-kivágás, szerkesztés-beillesztés.” Ezek a Microsoft Word parancsok jutnak eszünkbe, ha az CRISPR (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats – halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések) működéséről olvasunk, amely technológiát, annak jelentőségét és a körülötte kialakult szabadalmi vitákat e bejegyzés kísérli meg bemutatni.


Mary Shelley, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz szerzője 1818-ban megjelent munkája egy olyan lényről szólt, amelyet alkotója, Victor Frankenstein, ifjú kémikus-matematikus genfi tudós holttestekből fércelt össze egy érző, hús-vér lényt. A történet bizarr, de megmutatja az ember teremtés iránti vágyát. Azt a vágyat, amely a megismerésre, a tapasztalásra sarkallja az embert. Ez a motívum vezette Amerika, az anatómia, a vérkeringés, a penicillin, a fajelmélet, a maghasadás, a tranzisztor és a mesterséges intelligencia megalkotására az emberi fajt, és ez az, ami az emberi test szó szerint legparányibb titkaiba igyekszik betekinteni.

A genetika világa számomra, földi halandó számára „hottentotta”, de olvasva róla hátborzongató, és komoly kérdéseket feszeget. Vajon az embernek joga van a természet törvényeibe oly mértékben beavatkozni, hogy kikapcsolja az öregedésért felelős gént, klónozzon és kénye-kedve szerint programozza át a génállományt? Eljön egyszer a Gattaca című filmből megismert világ, ahol a kiváltságosok úgy születnek, hogy génjeikből még világra jöttük előtt kiiktatják a betegségekre való hajlamot, jobb látást, jobb érzékelést, strapabíróbb szervezetet adnak nekik? Még egyszer hangsúlyozni érdemes. Ezek a kérdések minimum sci-fi kategória, és nettó hátborzongató jövőképet festenek, ugyanakkor mérhetetlenül kecsegtető jövőt is kínál(hat)nak az emberiségnek.

A CRISPR/Cas-rendszerrel hozzáértő kezek szerkeszteni tudják a DNS-t, amelyből darabokat vághatnak ki, illetve illeszthetnek be. A módosításra kiválasztott szekvenciát egy irányító RNS találja meg, majd a Cas9 endonukleáz elvágja azt. Ezt a génprogramozó eszközt rengeteg izgalmas dologra lehetne használni. Jennifer Doudna vélekedéseit a Wired cikke gyűjtötte össze. Ezekből idézünk néhányat:

  1. Tökéletes gyerekeket gyártani jóllehet kívánatos lenne, hiszen kiiktathatók lennének például az örökletes betegségek és mutációk, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy előre nem látott betegségek és fogyatékosságok keletkeznének.
  2. Kihalt állatok feltámasztása, a klónozás a Jurassic Park óta foglalkoztatja az emberiséget, továbbra sem tudjuk azonban, hogy miként működnének a természet által régesrég kihalásra ítélt fajok jelenkorunk viszonyai között.
  3. Kiirthatnánk a szúnyogokat, amelyek fertőző betegségeket terjesztenek, bár ezzel eltüntetnénk őket a tápláléklánc étlapjáról, amely beláthatatlan következményekkel járna.
  4. Tengerimalac kombinálása cicákkal. Már az egyes kutyafajtáknál is látható, hogy például a bulldogok mai egyedei légzési problémákkal, az egyre hosszabb tacskók pedig gerincbántalmakkal köszködnek. Képzelhetjük, hogy két teljesen idegen faj összegyúrása milyen eredményt hozna, amely etikátlan magával a kreálmánnyal szemben is
  5. Növények génmanipulációja a jobb terméshozamok és a rezisztencia növelése érdekében.
  6. A rák elleni küzdelem.

Ez utóbbi, vagyis a gyógyászatban való ésszerű felhasználás valóban forradalmi változásokat hozhat. Egereken való kísérletezés során sikerült a HIV vírust „kivágni” az egyedből, korábban pedig beteg izomsejteket vettek rá a helyes működésre. A kisemlősökön végzett tesztek bizakodásra adnak okot. Egyesek úgy vélik, alkalmas lehet egy sor más súlyos betegség, köztük a rák leküzdésére is.

A Crispr felfedezése és a technológia kifejlesztése szabadalmi vitához vezetett. A vitát a bíróság a Broad Institute javára döntötte el. Ezt követően a szabadalom jogosultjai minden felhasználásért licence díjat követelhetnek. A peres felek a californiai Berkeley Egyetem, valamint a Broad Institute voltak, amely mögött az MIT és a Harvard áll. Mivel a találmányok általában egymásra épülnek, nem pedig a semmiből pattannak elő. Jóllehet erre is találhatunk példát, mégsem ez a jellemző. A tudósok egy-egy újdonság megalkotásánál sokkal inkább már meglévő találmányok, felfedezések, kutatási eredmények segítségével gondolják tovább a problémát és találják meg a megoldást. A Crispr-perben is hasonló volt a helyzet. A Berkeley a szabadalmat azon alapnál fogva vindikálta magának, hogy ők fedezték fel elsőként a Cispr-módszert, a Broad Institute felfedezése pedig ezt viszi tovább. Az eljáró bíróság kimondta, hogy a Broad felfedezései nem következnek egyenesen a Berkeley eredményeiből, azokat az eszköz felhasználásával más, erre kvalifikált és kellően felkészült személyek is megvalósíthatták.

A vita az ítélettel nem dőlt el, mivel a Berkeley fellebbezett. A következő években valószínűsíthető, hogy a technológiával újabb és újabb áttöréseket fognak elérni, függetlenül attól, hogy kié is valójában az érdem a feltalálásáért és a tovább fejlesztésért, és kit illetnek a szabadalmi jogok. A tű is forradalmi újítás volt a maga idejében és mára nélkülözhetetlen elemévé vált a gyógyászatnak.

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/CRISPR
https://www.wired.com/2017/05/jennifer-doudna-what-crispr-can-do/
https://www.wired.com/2017/05/crispr-snip-away-humanitys-worst-diseases/
https://www.technologyreview.com/s/532796/who-owns-the-biggest-biotech-discovery-of-the-century/

Broad Institute prevails in heated dispute over CRISPR patents


https://www.statnews.com/2017/02/16/crispr-patent-decision-six-takeaways/

A bejegyzés a Danubia oldalán jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.