CICL konferencia Szegeden

Nagy megtiszteltetés komoly konferenciát szervezni, különösen akkor, ha azon ennyi kiváló előadó vesz részt és előadás adatik elő. Mivel elég nehéz lenne jó 14 órányi szellemi tulajdonvédelmet blogbejegyzésben visszaadni, ezért álljon itt csupán egy nagyon tömör összefoglaló az egyes panelekről.

A konferencia a 9. állomása ennek a sorozatnak, és a negyedik európai helyszín (Turku, Leeds és Joensuu után). A rendezvényre majdnem negyven előadó regisztrált, de többek között a British Airways-nek is köszönhetően nem mindenki jutott el hozzánk. Menjünk végig röviden az egyes paneleken.

Az első panelünk egy keynote speech-csel indult, amelyet Timothy Holbrook (Emory University) tartott a 3D nyomtatás szabadalmi jogi vonatkozásairól, különösen a CAD fájlok birtoklásával, letöltésével kapcsolatos kérdésekről. Ezen felül áttekintésre került, hogy az internet határtalansága okán vajon milyen mértékben alkalmazható extraterritoriális jelleggel az amerikai szabadalmi jog – legalább részleges – külföldi tevékenységek esetén. Konrad Mazur (Adam Mickiewicz University) a védjegyekkel kapcsolatos visszaélésekről, valamint a titoktartás, társadalmi érdekek és egyéni jogok közötti egyensúlyról tartott előadást. Végül a panel utolsó résztvevője, John Cross (University of Louisville) egy érdekes keresztmetszetét adta a védjegy- és a (monopolisztikus) versenyjognak, kivetítve ezeket a kijavított bútorokra, a párhuzamosan importált termékekre, a passing-off, a multibranding jogintézményére, a földrajzi árujelzőkre és az összehasonlító reklámokra.

A második panel innovációs jogi kérdéseket boncolgatott. Mei-Hsin Wang (National Yunlin University of Science & Technology) az okos autókkal kapcsolatos újítások (különösen szabadalmi jogi vonalon) problematikáját járta körbe. Sven Hetmank (Technische Universität Dresden) a mesterséges intelligencia által létrehozott innovációk szabadalmi jogi vonatkozásait tárgyalta. Eliza Mik (Singapore Management University) a blockchain technológiák törékenységét (haszontalanságát?) kritizálta (pedig állítólag Szingapúrban kemény pénzeket adnak a terület kutatására). Frank Hoogendijk (Law Square) a kollaboratív gazdaságról és különösen a Uber ügy (Case C-434/15) jelenlegi állását ismertette és egyben előrevetítette, hogy az EUB valószínűleg a főtanácsnok indítványával megegyező tartalmú döntést hozhat még idén. Végül Baksay-Nagy György (Szecskay Ügyvédi Iroda) a grafikus felhasználói felületek és az animált ikonok dizájnjogi védelméről értekezett.

A harmadik panel dedikáltan a digitális egységes piacról szólt. A vakszerencse hozta úgy, hogy már a szervezéskor látható volt: minden előadó másról beszélne. Így hallottunk itt egy kiváló elemzést a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek problematikájáról Matej Gerától (Bournemouth University), a geoblokkolás kérdéséről Laura Zobolitól (Bocconi University), a hírportálok új kiegészítő jogáról Maciej Zejda (University of Gdansk) és Juha Vesala (University of Helsinki) is értekezett, valamint Krzysztof Felchner (Jagiellonian University Cracow) a digitális tartalmak szolgáltatásának a kérdését járta körbe.

A negyedik panel a kulturális örökség hívó szó mentén épült fel. Ebben Susan Corbett (Victoria University of Wellington) a kulturális örökség megőrzésének új-zélandi tapasztalatairól adott számot. Clemens Appl (Danube-University Krems) és Philipp Homar (ugyanonnan és Wirtschaftsuniversitaet Wien) az osztrák 14-20 év közötti tanulók és a tanárok az oktatási területen releváns szerzői jogi szabályokkal kapcsolatos tudatosságát vizsgáló empirikus kutatásuk eredményeit foglalta össze. Timár Adrienn (SZTNH) a felhasználók által feltöltött tartalmak körüli nagy dilemmát járta körbe: ez most akkor jogsértés vagy sokkal inkább a “kulturális örökség” megőrzése? Végül Maria Lillá Montagnani (Bocconi University) egy heteken belül nyilvánosságra hozott új, az árva művek jogosultjainak a keresését segítő adatbázisról, valamint az ezzel összefüggő előkutatások tapasztalatairól számolt be.

A második napon at ötödik panellel folytatódott a program. Itt ketten is Skype segítségével jelentkeztek be: Mira Sundara Rajan (CREATe és University of Glasgow) a mesterséges intelligencia szerzői joggal, és különösen személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos kihívásairól beszélt, Enrico Bonadio (City University London) pedig az utcai művészet és a graffiti szerzői jogi relevanciáiról, valamint az ilyen utcai művek felhasználásával kapcsolatos nehézségekről. Élőben a helyszínen Jie Hua (Tongji University) a holografikus előadások szerzői jogi vonatkozásait tekintette át, alapvetően két kiváló és érdekes példán keresztül. Luis Javier Capote Pérez (University of La Laguna) egy nem is oly régen, a Kukuxumusu ügyben született spanyol döntésről, és a kapcsolódó személyhez fűződő jogokról tartott egy előadást. Végül Legeza Dénes (SZTNH), aki nem is oly rég védte meg a doktoriját Szegeden (amiről záros határidőn belül külön posztot írok), újabb színes és érdekes, történeti példákra építő, de a jelenkor szerzői jogának is értékes adalékokkal szolgáló prezentációt hozott, sőt, még zenét is, a Dollárkirálynőt lehetett röviden meghallgatni.

A hatodik panel az “IP Doctrines” nevet viselte, s mint ilyen, alapvetően dogmatikai kérdéseket járt körbe. Saurabh Vishnubhakat (Texas A&M University) a szabadalmi jog fontosságáról, valamint a szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos segítségnyújtás kérdéséről beszélt, méghozzá egy igazán érdekes lehetőség, az amerikai Szabadalmi Hivatal által is támogatott pro bono program lencséjén keresztül. Sean Pager (Michigan State University) rendkívül újszerű kérdést tárgyalt: tekinthetők-e az iparjogvédelmi jogokkal való visszaélésszerű magatartások versenykorlátozó tevékenységnek? Katja Lindroos/Weckström (University of Eastern Finland) a finn és általában véve a skandináv, valamint az uniós tapasztalatokat mutatta be az IP-címekhez jogérvényesítési célokból történő hozzáférés témakörében. Mary LaFrance (University of Nevada) a right of publicity, klasszikus angolszász koncepció, kapcsán alkalmazandó nemzetközi magánjogi kérdéseket tárgyalta. Végül Peter Yu (Texas A&M University) a kínai és amerikai szellemi tulajdonvédelmi gyakorlatra is támaszkodva kritizálta a jelenlegi IP jogpolitikai trendet.

Végül az utolsó, hetedik panel érdemben a nyilvánossághoz közvetítés vagyoni joga körül forgott. Katarzyna Klafkowska-Wasniowska (Adam Mickiewicz University) az online nyilvánossághoz közvetítési magatartások származási helyével kapcsolatos elvi kérdéseket vizsgálta. Lucius Klobucnik (University of Helsinki) és Sár Csaba (Sár és társai Ügyvédi Iroda) egyaránt az EUB online nyilvánossághoz közvetítési magatartásokkal kapcsolatos joggyakorlatát, és a várható jogszabályi  trendeket elemezte. Grad-Gyenge Anikó (Károli Gáspár Református Egyetem) az EUB legújabb bírósági döntéseiből levezethető felelősségtani kérdéseket foglalta össze. Harkai István blogger társunk (SZTE) a Mc Fadden ügyet, és a tágan e területhez kapcsolódó angol esetjogot ismertette. Utóbbi vonalon haladt tovább, sőt adott egy teljes áttekintést a weboldalak blokkolásával kapcsolatos brit gyakorlatról, Mark Hyland (Bangor University).

És bár egy konferenciának általában itt kellene véget érnie, ez most nem így volt. Jutott itt idő bowlingra, kirándulásra az ELI-be és az Ópusztaszeri Emlékparkba – természetesen minden esetben social networking célból. Íme néhány kép ezekről az élményekről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.