Beszámoló az MTMI szerzői jogi könyvbemutatójáról

Mindig öröm egy olyan könyvet kézbe venni, amin látszik, hogy dolgoztak vele. Most az a magyar szinten mindenképpen furcsa helyzet állt elő, hogy 2016-ban a Médiatudományi Intézet könyvsorozatában öt olyan kötet is megjelent, amelynek a témája a szerzői jog (is) volt. A mai beszámoló az ezzel kapcsolatos június 12-ei könyvismertető ankétról szól.

A nyitó panel (balról-jobbra) Koltay András, Lábody Péter és Békés Gergely

A programot Koltay András (MTMI) nyitotta meg, hangot adva abbéli örömének, hogy az Intézetnek lehetőségei vannak ezen a jogterületen is színvonalas köteteket publikálni. A rendezvény levezető elnöke, Lábody Péter (SZTNH) pedig azt az örömét osztotta meg a közönséggel, hogy meglátása szerint a szerzői jog jelentőségének a növekedését nem csak a bővülő joggyakorlat, de a szép számmal megjelenő könyvek is igazolnak. (Legnagyobb örömömre Péter még a Copy21 blogot is nevén – és hasznos kezdeményezésnek – nevezte. Köszönjük.)

Véletlenül sem egoista okokból kezdem az én könyvem ismertetésével kapcsolatos beszámolóval, viszont a program úgy került kialakításra, hogy a „Jogkimerülés a szerzői jogban” című kötetet mutatta be Békés Gergely (EJI). Gergely kiemelte, hogy a kötet egy kontinenseken (térben) és évtizedeken (időben) széles spektrumú kirándulásra viszi az olvasókat, amiből kiolvasható, miként függenek össze kulturális és gazdasági kérdések, miként reagálnak egyes jogrendszerek a gazdasági kihívásokra, miként fejlődött ez a jogintézmény számos országban. A digitális jogkimerüléssel kapcsolatosan Gergely kiemelte a széleskörű joggyakorlat elemzését, valamint számos elvi/dogmatikai kérdés vizsgálatát. Tökéletesen osztom azt a következtetését, hogy pengeélen táncol a kötet a különböző érdekek közötti egyensúlyozás során. Ez így van, ha és amennyiben egyáltalán reális elképzelés a digitális jogkimerülés, akkor sem tekinthető egyszerű falatnak, amit könnyen le lehetne tolni sokak torkán.

Másodikként Pogácsás Anett (PPKE) méltatta Grad-Gyenge Anikó (KRE) „Az audiovizuális archívumok szabályozási kerete, különös tekintettel a médiajogi és a szerzői jogi rendelkezésekre” című művét. Anett kiemelte, hogy a kötet kiváló keresztmetszetét adja a címben is feltüntetett két jogterületnek. Külön-külön is beszél róluk, és azok ötvözetét is adja. A könyv érdeme, hogy olyan aktuális – és akut – problémákra keresi a választ, mint az árva művek (elárvult jogok), a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek, audiovizuális kötelespéldányok, közszolgálati médiavagyon. Kiemelésre méltó Anett azon dicsérete, miszerint Anikó sosem hagy elvarratlan szálakat, és a felvetett kérdéseket mindig igyekszik maradéktalanul megválaszolni, gyakorlatias, előremutató érvekkel dolgozva.

Harmadikként jómagamnak nyílt módja Faludi Gábor (ELTE) értő recenzióját felolvasni Hajdú Dóra blogger társunk disszertációjának „A törvény által előírt közös jogkezelés a magyar és a francia szerzői jogban” címmel megjelent kötetéről. Gábor, hűen magához, mind perspektivikusan, mind apró részleteiben kimerítő és élvezetes elemzést írt az általa (és a már említett Grad-Gyenge Anikó által) előopponált kötetről. Kiemelte a Dóra által választott nézőpont újszerűségét, a választott (téma)szűkítések indokoltságát, a feldolgozott kérdések kiváló és helytálló vizsgálatát, a magyar szinten eddig példa nélkül magyar/francia/EU-s szabályanyag és joggyakorlat elemzését. Sőt, utóbbi kapcsán Gábor tökéletesen osztotta Dóra kritikus szemléletét az EUB által nem is oly régen – már a kötet lezárását követően – meghozott Soulier üggyel kapcsolatban. (Dóra még „csak” a főtanácsnoki indítványt kritizálhatta.)

Negyedrészt Somkutas Péter (jogász, programtervező matematikus) mondta el dicsérő szavait Kőhidi Ákos (SZE) volt blogger társunk „Fájlcsere és felelősség” című, ugyancsak disszertációból monográfiává gyúrt kötetéről. Péter jelezte, hogy a kötet leginkább azért áll közel hozzá, mivel az egyszerre képes felkelteni az egyébként sok esetben egymás mellett elbeszélni képes jogászi és informatikai szakma figyelmét. A könyv ily módon e két nézőpont ötvözeteként is működik. A kötet legnagyobb erényeként Péter a felelősségi kérdések, különösen a kár fogalmának az elemzését tartotta. Ezeket kiváló szemléletes példák segítségével vázolja fel Ákos kötete. Hasonló erőssége, hogy nemzetközi jogesetek sorával színesíti a szerző a munkát. (Az egész délután legviccesebb jeleneteként éltem meg, amikor Péter nagyon kedvesen jelezte, hogy a fájlcserélés ökoszisztémáját én dolgoztam ki. Azért ettől nagyon messze vagyunk. Szerencsére.)

Végül Sár Csaba (Sár és Társai Ügyvédi Iroda) vázolta fel Grad-Gyenge Anikó másik, a „Film és szerzői jog – a megfilmesítési szerződés” címet viselő könyvének a tartalmát. A recenzens szerint kiváló döntés volt a szerző részéről, hogy a kötetet a filmiparral kapcsolatos legfontosabb statisztikákkal kezdte, hiszen ezzel súlyt adott a mondanivalójának is. (A számok szerint a filmipar az Egyesült Államokban 60 milliárd dolláros, Magyarországon 50 milliárd forintos business.) Csaba hangsúlyozta, mennyire komplex, sokrétű terület a filmalkotásoké/filmelőállításé, Anikó kötete mégis magabiztosan keresztülnavigálja az olvasót ezeken az alapvető kérdéseken. A mű erényei között említette a recenzens az alapos történeti felvezetést, amely a 20. század elejétől a „szocialista Szjt.”-n túl a hatályos jogszabály elfogadásának részleteiig terjedt. Végül, hasonlóan szerencsés döntésnek nevezte Csaba, hogy Anikó az ily módon felvázolt tudást konkrét példákon, különösen Pálfi György Final Cut című filmén keresztül érzékeltette.

Röviden és tömören: ilyen kötetek és könyvbemutatók bármikor jöhetnek. Mondjuk 2017-ben is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük