Az Európai Parlament a mai napon 586 igen szavazat mellett elfogadta az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának a belső piacon történő biztosításáról szóló rendelettervezetet. De mit fog ez jelenteni a hazai előfizetések szempontjából?

A Hordozhatósági Rendelt tehát – mondhatni jelentős többséggel – 586 igen, 34 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadásra került a mai napon. Bár az új jogforrás szövegét még az Európai Unió Tanácsának jóvá kell hagynia, érdemes – különösen korábbi beszámolóink fényében – áttekinteni, hogy mit is fog jelenteni majd az új rendelet szerzői jogi és gyakorlati szempontból.

Az Európai Parlamentet megjárt szöveg fényében a tartalmak határokon átnyúló hordozhatósága azt jelenti, hogy a hordozható online tartalmakhoz ellenérték fejében, jogszerűen hozzáférő felhasználó (vagyis az előfizető) számára a szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető az előfizetés országában elérhető tartalmakhoz azonos eszközökön, azonos feltételekkel és minőségben férhessen hozzá abban az esetben, ha ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodik.

A gyakorlatban tehát ez azt fogja jelenteni, hogy ha például egy német Netflix/Deezer/Spotify/HBO Go/(stb)-előfizető két hétre elmegy nyaralni Spanyolországba, akkor a nyaralása időtartama alatt hozzáférhet azokhoz a tartalmakhoz is, amelyek a spanyol Netflix/Deezer/Spotify/HBO Go/(stb)-n nem, de a német előfizetése szerint elérhetőek.

Minderre azért van szükség, mivel a szerzői jog alapvetően területi alapon működik, vagyis a szolgáltatóknak a szerzői jogi jogosultaktól országonként kell az általuk a felhasználókhoz eljuttatni kívánt tartalmakkal kapcsolatban engedélyt kérniük, emiatt pedig – értelemszerűen – a szolgáltatók által nyújtott repertoár országonként eltérő. Emiatt viszont a szolgáltatók – hogy ne kövessenek el szerzői jogi jogsértést – a saját szolgáltatásaikat a felhasználók IP-címei alapján, területi alapon megszűrik, egyes tartalmak nem érhetőek el minden országból.

Vagyis szerzői jogi szempontból az új rendelet a tartalmak elérhetőségének földrajzi alapon történő szűrése, az ún. geoblocking alóli ideiglenes mentességet biztosít, és ezáltal az egyébként mondhatni abszolút értékként kezelt territorialitás (területiség) falából üt ki egy darabot.

Gyakorlati szempontból persze más kérdés, hogy a legtöbb európai ország Magyarországhoz viszonyítva jellemzően szélesebb repertoárral rendelkezik – egy 2016. februári felmérés alapján pl. hazánk azon 184 országból, ahol a Netflix elérhető, 122. helyen áll, uniós szinten csak Bulgáriát magunk mögé utasítva -, így az új lehetőséget csak akkor lehet itthonról kihasználni, ha olyan országba utazunk, ahol a hazainál kevesebb tartalom érhető el.

A Hordozhatósági Rendelet kimondja még, hogy a hordozhatóságért a szolgáltató nem számolhat fel járulékos díjat, ugyanakkor az ideiglenesség feltételét biztosítandó a szolgáltató számos módos ellenőrizheti – pl. banki információk vagy személyi adatok bekérésével, a megfelelő adatbiztonsági követelmények betartása mellett -, hogy a felhasználó előfizetése mely tagállam területéhez kötődik a leginkább.

Az hordozhatóság biztosításának követelménye alapvetően a fizetős szolgáltatásokra vonatkozik, ugyanakkor az ingyenes szolgáltatók is vállalhatják, hogy egy opt-in nyilatkozat útján belépnek a rendszerbe. Különösen fontos, hogy milyen olyan szerződési feltétel, amely ellentétes az új jogforrás rendelkezéseivel, nem lesz végrehajtható.

Összességében tehát egy igen előremutató új jogintézmény született, amely a roaming díjak eltörlésével együtt szemlélve már a gyakorlatban is észlelhető változásokat eredményezhet.

A bejegyzés borítóképe a ceps.eu oldalról származik.