Artisjus jogdíjak – számokban. Az amerikai szerzői jog 2017-ben. Tovább erősödik a Netflix. A GS Media ügy utóélete. Személyhez fűződő jogok az USA-ban. – Hírmorzsák #7.2.

Artisjus jogdíjak – számokban – Emlékeim szerint adtunk már hírt korábban is arról, hogy a hazai legnagyobb közös jogkezelő milyen mértékben, hány hazai alkotó részére utalt jogdíjat az általa begyűjtött összegekből. Íme a legújabb számok!

Az amerikai szerzői jog 2017-ben – A Copyhype blogon még év elején jelent meg az a rendkívül tanulságos blogbejegyzés, ami az amerikai szerzői jog 2017-ben várható legfontosabb fejleményeiről szól. A jól tagolt bejegyzés külön elemzi a végrehajtói hatalom (az elnök és a kabinete), a Szerzői Jogi Hivatal és a Kongresszus részéről várható reformokat (illetve ezek lehetőségét). Érdemes áttekinteni. (Alább, az utolsó morzsában, e reform-folyamatok egyik pilléréről külön említést teszek.)

Tovább erősödik a Netflix – A New York Times arról számolt be a napokban, hogy a Netflix legújabb negyedéves pénzügyi jelentése komoly előrelépésekről számolt be. Nem csak az előfizetők száma nőtt (világszerte) nagyobb ütemben az előző évihez képest, de a profit is. Ehhez hasonlóan a Netflix további befektetéseket tervez: a 2016-os 5 milliárd (!) dollárhoz képest 2017-ben már 6 milliárd dollárt tervez a saját gyártású tartalmak előállítására fordítani. Mindez, mint a cikk is kiválóan jelzi, világosan jelzi, hogy az internetes televíziózásban még rengeteg a potenciál. (Nem akarok úgy fogalmazni, hogy a „streamingé a jövő”, mert lássuk be: már a jelen is erről szól.) A Netflix társadalomra (a fogyasztási szokásokra, és annál többre) gyakorolt hatásairól ugyancsak a New York Timesban írt Farhad Manjoo.

Ebből is baj lett… Forrás: Kluwer Copyright Blog

A GS Media ügy utóélete – Van ám, pörögnek az események. Igaz, a linkeléssel kapcsolatos tanulmányom már megjelent, lezártam a témát, de azért követni igencsak ildomos a linkelést. Rögtön ott van egy német bírósági ítélet, amely megerősítette azt az álláspontot, miszerint a jogellenes tartalmakra történő linkelés jogsértést eredményezhet. Jól is volna ez így, ugyanakkor jól látható abból a Kluwer Copyright Blogon megjelent elemzésből, hogy a témakör összetettsége okán ez az ítélet sem ad(hat) választ minden felmerülő részletkérdésre. Sőt, a jelek szerint már Hollandiában is tárgyalják a GS Media ügyben is vizsgált „haszonszerzési célú” felhasználások tényleges jelentését.

Személyhez fűződő jogok az USA-ban – Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala néhány éve megkezdte a személyhez fűződő jogok alaposabb áttekintését, potenciálisan nyitva hagyva a kaput ahhoz, hogy az eddigieknél esetleg erősebb „moral rights” védelem szülessen az amerikai szerzői jogban. Legújabb nyilvános konzultációt kezdeményezett a Hivatal, amely felhívás az alábbi linkről érhető el.