Hírmorzsák #7.1

Jogdíj(nem)fizetés amerikai módra. Dal+Szerző 2016/4. szám. Nem fair use a fan fiction? A kanadai „notice and notice” rendszer hibái. „Making available” jog az Egyesült Államokban (végre)? – Hírmorzsák #7.1.

Jogdíj(nem)fizetés amerikai módra – Egy hosszan tartó jogvitának a végére tett pontot a New York állami fellebbviteli bíróság. A blogunk által eddig nem igazán vizsgált jogvitának az alapját az adta, hogy a Sirius XM Radio 1972-t megelőzően rögzített, és így az amerikai szövetségi szerzői jogi törvény által nem védett hangfelvételeket is lejátszott, és ezek után jogdíjat sem fizetett. A felperes Turtles zenekar tagjai ugyanakkor úgy érvelt, hogy a tagállami common law-ban is megtalálható, a szövetségihez képest persze korlátozott hatókörű, szerzői jogi szabályok biztosítják számukra az ehhez hasonló felhasználások engedélyezésére (és jogdíjak követelésére). A bíróság egyáltalán nem egyhangú döntéssel ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett. A jogvita azért is lehet érdekes, mert egy másik államban, Kaliforniában is indult hasonló per. Ott azonban a Sirius XM Radio hajlandó volt peren kívül megállapodni a felperesekkel (ott csoportos perlésről volt szó). A megállapodás 99 millió dollárról szól. Erről lásd különösen a New York Times cikkét.

Dal+Szerző 2016/4. szám – Ha csak januárban is, de megérkezett a Dal+Szerző legújabb száma az irodámba. Van ám benne egy rakás jóféle hír, a Zeneipari Jelentés főbb számai, a Profil rovat a Felső Tízezerrel és a Run Over Dogs-szal foglalkozik, interjú olvasható Párniczky Andrással, a Margaret Islanddel, a hetven éves Demjén Ferenccel, Matuz Istvánnal, Moldvai Márkkal, olvashatók a szokásos játszási listák adatai, a filmzenékről is hallunk Alpár Balázs zeneszerző interpretációján keresztül, Hegyi György értekezik a dalszerzős tévéműsorokról, Tóth Péter Benjamin ismét előkap egy kis jogi eszmefuttatást (ezúttal a szerző személyéről), egy kis Bob Dylan is befigyel, lemezajánlók, sőt még egy vers is.

Nem fair use a fan fiction? – A fan fiction, vagyis rajongók által készített folytatás- vagy előzménytörténetek, hosszú ideje vita tárgya világszerte. Egy amerikai eljárás keretében, igaz, csak közbülső ítélet formájában, meg is született egy fontos vélemény (amivel persze senkinek nem kell egyetérteni): a fan fiction nem fair use, vagyis nem mentesül a felelősségrevonás alól a fan fiction alkotója. A konkrét jogvita egyébként egy Star Trek spin-offról szól. Tessék csak utána olvasni. (Esetleg még itt.)

A kanadai „notice and notice” rendszer hibái – A Mondaq hírlevelében olvastam ezt a rövid, de velős elemzést, amely a kanadai „értesítési és értesítési” eljárás elfogadásáról, előnyeiről és hátrányairól szól. Ez utóbbi vonatkozásában a túlzottan aggresszív jogérvényesítés kezd kiviláglani Kanadában.

„Making available” jog az Egyesült Államokban (végre)? – Talán áttört egy gát? Nagyon úgy fest, hogy megszületett az első amerikai ítélet, amely elismeri a lehívásra hozzáférhetővé tétel („making available to the public”) jogát az amerikai szövetségi szerzői jogi törvény keretei között. Ebben az ügyben (Spanski Enters. v. Telewizja Polska S.A.) az alperes annak ellenére elérhetővé tette streaming révén a lengyelországi szervereiről a saját gyártású tartalmait, hogy ez utóbbiaknak az Egyesült Államok területén a felperes számára biztosított kizárólagos jogokat. A döntés, amennyiben megerősítést nyer másodfokon is, akkor valóban forradalmi. Az említett jog létezését önmagában ugyanis az amerikai bíróságok, de még a jogtudomány is elvetette eddig, és a tényleges felhasználás módjától függően a terjesztés vagy a nyilvános előadás vagyoni joga alá illesztették inkább.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük