Szerzői jog 2016: 15+1

Ahogy az rendre lenni szokott, az évet egy – erősen szubjektív – gyűjtéssel zárjuk. Melyik voltak a blog által is feldolgozott legérdekesebb, szerzői jogilag releváns fejleményei a 2016-os évnek kis hazánkban és a világban? Havonta egy-két – összesen 15 – hírre hívjuk fel a figyelmet, plusz lesz még egy ráadás.

Januárban arról írtunk, hogy a Netflix végre Magyarországra is behozta szolgáltatását. Sokszor elmondtam jómagam is: ez előfeltétele az értelmes és eredményes küzdelemnek a jogsértő magatartásokkal szemben. Februárban azokat a német bírósági döntéseket elemeztük, amelyek a UsedSoft-ítéletben foglaltakat tesztelték a szoftverek világában (a német szerzői jog alapján), vagyis azt, hogy a használt szoftverek viszonteladása beilleszthető-e a jogkimerülés tételébe.

Márciusban No Comment rovatban adtunk hírt egy intergalaktikus átverésről: a Galaktika magazin a jelek szerint a szerzői jogok megsértése mellett közölt le számos fantasy írást. Áprilisban pedig – és ezúttal lehetetlen volna bármelyiket is kihagyni – egyrészt hírt adtunk arról, hogy jogerőssé vált a Google Books ítélet, másrészt Breaking News formájában tájékoztattuk a nagyérdeműt arról, hogy megszületett a Deezer perben a részítélet, amely elmarasztalta a nemzetközi streaming szolgáltatót az előadóművészi jogosultak engedélye nélkül folytatott tevékenységéért.

Májusból is egy fontos magyar hírt hozok: rendkívül jelentős bírósági ítélet született arról, hogy az interneszolgáltatók milyen feltételek mellett kötelesek kiadni előfizetőik adatait szerzői jogsértések esetén. Júniusból ismét egy duó, és ezúttal is egy No Comment és egy Breaking News jön. Előbbiben a június 23-ai brit népszavazás, a Brexit szellemi tulajdonvédelemre vonatkozó hatásaival kapcsolatos szakmai elemzéseket gyűjtöttünk össze, utóbbi keretében pedig arról adtunk hírt, hogy a Parlamentünk elfogadta a KJK-irányelvet átültető KJK-törvényt.

Júliusban a legérdekesebb posztunk talán az volt, amikor a VMG Salsoul ügyet elemeztük. Ebben ugyanis az amerikai samplingelés joggyakorlatára nézve fontos megállapítás született (ami egyben megerősítése, sőt bebetonozása egy két évvel ezelőtti másik döntésnek), miszerint a minimális terjedelmi hangminták átvétele nem jogsértő. Ugyanebben a hónapban újítottuk meg a blogunk küllemét, domainjét satöbbi. Nem tudom elégszer megköszönni Gyömbér Béla kolléga ezzel kapcsolatos munkáját. Augusztusban pedig breakingeltünk egyet a készülő uniós szerzői jogi reformcsomagról. (Jelentős időeltolódással, de januárban várható e téren egy angol nyelvű elemzésem.)

Szeptemberben tette közzé az EUB az előzetes döntését a GS Media ügyben, amely a linkeléssel kapcsolatos uniós joggyakorlatot mélyítette tovább. (Véleményem szerint részben jó irányba, részben viszont tényleg elmélyítette a dogmatikai problémákat.) Októberben úgy tűnt többeket is megmozgatott a Samsung egyik mobiltelefonjával kapcsolatos hatalmas bakija, és ezért két bejegyzés is született e témábal. (Első és második.)

Novemberben hírt adtunk arról, hogy a német zenei közös jogkezelő szervezet, a GEMA, illetve a YouTube végre valahára megállapodást kötött a zeneművek online elérhetővé tételéről. Így végre talán elhárult az akadálya annak, hogy a németek is tömegesen hallgathassák a nemzetközi zenei slágereket. Végül a legérdekesebb decemberi hírünk a magáncélú többszörözés címén fizetett üreshordozó-díjak megfizetésével kapcsolatos GVH határozattal függött össze, amely végső soron kimondta, hogy a nem magáncélú többszörözésre szolgáló adathordozók után fizetendő üreshordozó-díjat a közös jogkezelő köteles visszafizetni az ezt igénylő  személyek részére.

Amennyiben valaki hasonló gyűjtésekre kíváncsi, akkor íme például az 1709Blog bejegyzése.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.