Hírmorzsák #6.16
Új idők a német paródia világában. A GS Media ügy folyományai. Még egy kis Brexit: mi a jövője az eredetiség követelményének? Zeneipari jelentés 2016. A C More Entertainment ügyet lezáró döntés elemzése. – Hírmorzsák #6.16.
Új idők a német paródia világában – A Kluwer Copyright Blogon – most már pár hetet – megjelent bejegyzésben arról olvashatunk, hogy a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság miként vette át az EUB Deckmyn ügyben hozott előzetes döntése által képviselt álláspontot a paródia szerzői jogi megítélését illetően. Mint ismeretes, a luxembourgi fórum sokkal „lazábban” értékelte a paródia definícióját, ezzel utat nyitva a szélesebb körű parodizálásnak. Ez az álláspont ugyanakkor szembement egyes országok korábbi joggyakorlatával, és Németország pont ilyen ország. Végeredményben azonban a BGH engedett, és úgy tűnik, hogy az EUB logikáját emelik a német joggyakorlat részévé a legfelsőbb bíróság bírái.
A GS Media ügy folyományai – A GS Media ügyben hozott előzetes döntés sokféleképpen jellemezhető: kísérlet a korábbi előzetes döntések közötti egyensúlyozásra, a linkeléssel kapcsolatos dilemma feloldására vagy épp a szerzői jogi felelősségi keretek átírására. Bárhogy is tekintünk rá, tény marad, hogy a benne foglalt gondolatok igazán csak akkor nyernek értelmet, ha azokat a nemzeti bíróságok megerősítik – vagy persze elvetik. A jelek szerint 2015. október 13-án meg is született az első ilyen nemzeti döntés, méghozzá Svédországban. Az IPKat blogon megjelent összefoglaló szerint a svéd Attunda Tingsrätt szigorúan értelmezte az EUB döntését, és a profitorientált felhasználás tényét, valamint a YouTube-ra történő engedély nélküli feltöltést a linkelő kárára értékelte.
Még egy kis Brexit: mi a jövője az eredetiség követelményének? – A Brexit egyelőre megunhatatlan témakör a szerzői jog iránt érdeklődők számára. A végeláthatatlan elemzések közül egyet mégis elővennék, ugyanis ebben az Egyesült Királyságban az uniós bírósági jogfejlesztés előtt bevett, karizmatikus tétellel, méghozzá a szerzői jog egyik fundamentális kérdésével, az eredetiség követelményéről olvashatunk. A bejegyzés ilyen szempontból nagyon egyszerű felvetéssel él: mi a jövője az eredetiség követelményének, ha a Brexit valóra válik: érvényes marad az EUB által kifejlesztett, és a kontinentális modellhez közelebbi felfogás, vagy visszatérnek a britek a „skill, labour and judgement” tételéhez?
Zeneipari jelentés 2016 – A ProArt hírlevele szerint:
A magyar zeneipar 2015-ben több, mint 50 milliárd forintot termelt, ebből a hangfelvétel-iparág – 15 éves csökkenést követően kis mértékben növekedve – 18,5 milliárdot. A digitális értékesítésből származó bevételek világviszonylatban először haladták meg a fizikai kiadványok értékesítéseinek összegét, és itthon is utolérték azokat.
A C More Entertainment ügyet lezáró döntés elemzése – Még egy kis EUB, még egy kis svédország, még egy kis linkelés, még egy kis IPKat. Mindent egybegyúrva íme az utóbbi blog 2016. december 26-ai bejegyzésének linkje, ami a híres C More Entertainment ügy svédországi – igaz, még 2015-ös – lezárását hozó legfelsőbb bírósági döntésről szól. Igaz, e jogeset részben a linkelési tevékenység miatt fontos, legalább olyan érdekes kérdésként merült fel, hogy az alapul fekvő jégkorong-mérkőzések közvetítéseit miféle jogvédelem illeti meg.