Copy21 Blogshop – Élménybeszámoló

2016. október 7. napján került sor a régóta várt, minden elérhető platformon hirdetett és vért-verejtéket nem sajnálva szervezett első – de reméljük közel sem utolsó – Copy21 Blogshop-ra. Minden elfogulatlanságtól mentes élménybeszámoló következik.

Az eseménynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara adott helyt, a 10:00-kor kezdődő nyitópanel során pedig az előadók a Szent II. János Pál pápa díszteremben oszthatták meg gondolataikat a népes és egyébként igen széles körből érkező érdeklődő közönség előtt.

I. Szekció: A szerzői művek felhasználása a XXI. században

A tervezett programnak megfelelően blogunk alapítója, Mezei Péter nyitotta meg a konferenciátimg_20161007_100741 üdvözlő gondolataival. Ennek során röviden bemutatásra került a blog története, 2009. évi indulásától kezdve, a fokozatos bővülésen át, egészen a legfrissebb eredményekig. Megtudhattuk, hogy a rendezvényre az előadókon kívül mintegy 68 regisztráció érkezett, és az érdeklődők soraiban igen széles spektrumon képviseltetik magukat a szellemi alkotások által érintett szektorok képviselői. Kiemelésre került még a blogshop mint rendezvény természete is, eszerint az előadók blogbejegyzés terjedelmű, mintegy 10 perces előadásokkal készültek, minden panelt pedig kötetlen eszmecsere követ majd.

img_20161007_101440A keynote előadás során Békés Gergely az EJI által a Deezer-rel szemben 2013-ban indított peres eljárást mutatta be, ismertetve a keresetlevél benyújtásáig, és legfrissebb fejleményként a részítélet meghozataláig vezető utat, az alperes és felperes a peres eljárás során kifejtett érveit. A hallgatóság továbbá betekintést nyerhetett az online zeneszolgáltatás gyakorlatába, és az azt övező visszásságokba is.

Pogácsás Anett azt az egyre inkább releváns kérdést járta körül, miszerint a szerzői jog vajon valóban a hozzáférés akadályaként, felesleges korlátként tekintendő-e, vagy ettől egy árnyaltabb kérdésről beszélünk. Az előadó kitért többek között arra, hogy a felhasználások üzleti természetük alapján való elhatárolása bár egyre népszerűbb, mégsem feltétlenül megfelelő, illetve zárógondolatként elhangzott, hogy az optimális érdekegyensúly kialakulása nem csupán a szerzői jog feladata, hanem ahhoz a megfelelő joggyakorlásra is szükség van.

Török Soma „A szerző vagyoni jogosultságai a forgalomban” címmel tartott előadása felhívta a figyelmet a dologi és kötelmi jog közötti klasszikus, statikus-dinamikus viszony egyre hangsúlyosabb felbomlására, amelynek következtében vagy a dolog fogalmának változására, vagy pedig új átruházási rezsimre lesz szükség, ezen gondolatot pedig összevetette a hatályos Ptk. jogátruházásra vonatkozó szabályaival.

Papp János Tamás mindösszesen hat közösségi oldal felhasználói szabályzatát vetette össze a felhasználók által felöltött, a szerzői jogi szempontból is releváns tartalmakra vonatkozó felhasználási feltételek szempontjából. Az összehasonlításból kiderült, hogy a nagy közösségi platformok túlnyomó többsége az Egyesült Államok jogát teszi alkalmazandóvá, és jellemzően önmaguk számára világszintű felhasználási jogot vindikálnak a feltöltött tartalmak vonatkozásában, mindezt pedig viszonylag bizonytalan, pontatlan szerződési feltételek között.

II. Szekció: Nemzetközi szerzői jog és a szerzői jog reformlehetőségei
clipboard01
Az első kávészünet utáni panelt egyből két, elsősorban a nemzetközi jogra koncentráló előadás követte. Elsőként Munkácsi Péter beszélt a szerzői jog területét érintő, leginkább aktuális nemzetközi egyezményekről, így betekintést nyújtva többek között a Pekingi Szerződés és Marrakesh-i Szerződés kapcsán felmerülő kérdésekbe is.

Ezt követően Kaskovits Melinda vette át a szót, aki kifejezetten a 2016. szeptember 30. napján hatályba lépett Marrakesh-i Szerződés előzményeit és rendelkezéseit mutatta be, kitérve az azt övező Európai Uniós fejleményekre is.

Jelen sorok írója előadásában egy új jogintézmény, az ancillary copyright, vagy magyarosított nevén a kiegészítő jog láthatáron lévő bevezetésével kapcsolatos veszélyekre igyekezett felhívni a hallgatóság figyelmét, röviden szólva annak előzményeiről, a már hatályba lépett szabályozásokról, azok utóéletéről, az Európai Unió tervezett szerzői jogi reformjáról, és a jogintézménnyel kapcsolatban felmerült szerzői jogi és egyéb problémákról.

clipboard02A panelt Grad-Gyenge Anikó előadása zárta, amelyben egyrészről világosan elkülönítésre kerültek az iparági és jogszabályokhoz kapcsolódó jelentések és hatástanulmányok, kiemelve, hogy melyik miért nélkülözhetetlen a megalapozott jogszabály-előkészítés szempontjából – ami a közelgő szerzői jogi reform miatt is különösen aktuális és fontos gondolat -, másrészről rövid betekintést is kaptunk a zeneipar és hangfelvételipar jelenlegi állásáról is.

III. Szekció: „Gadgets” – A szerzői jog eszközei

Miután a résztvevők a szellemi mellett testi táplálékot is magukhoz vettek némi ebéd formájában, Takó Sándor, a harmadik panel nyitóelőadója foglalta el a katedrát. A drónok alkotó célú felhasználása köré épített előadás elsősorban a filmművészet szempontjából mutatta be, hogy ezek eszközök milyen gyakorlati-technikai felhasználási lehetőséggel rendelkeznek, majd sor került a szerzőség kérdésének kimerítő jellegű körüljárására is.
clipboard03
Ezt követően két, egyaránt a személygépjárműveket érintő prezentáció következett. Somkutas Péter szellemes névre keresztelt előadásában az autóiparban használatos szoftverek – mint szerzői alkotások – aktuális és húsba vágó kérdéseivel foglalkozott. Ennek során kiegyensúlyozottan bemutatásra kerültek mind a szerzők, mind pedig a felhasználók érdekei, illetve az ezek közötti ütközési pontok, és külön hangsúly került az autó-szoftverek feltörhetőségében rejlő veszélyekre is, méghozzá igen érdekes, gyakorlati példákon keresztül.

clipboard04Kőhidi Ákos előadása ugyancsak az autóipart érintette, ám az egy egészen más perspektívából, az önvezető autók szemszögéből került megvizsgálásra. Az előadó szemléletesen bemutatta, hogy az a self-driving autók jelenleg milyen fejlettségi szinten állnak, majd szisztematikusan áttekintette, hogy az ilyen eszközök által okozott károk esetében milyen felelősségi alakzatok lehetnek irányadók, kitérve az együttes károkozás, kontraktuális felelősség, a veszélyes üzemi felelősség és a termékfelelősség eseteire is.

Harkai István prezentációjában, hiánypótló módon az online játékértékesítési platformokkal foglalkozott. A hallgatóság betekintést nyerhetett többek között a játékszoftverekkel kapcsolatos alapvető szerző jogi kérdésekbe, emellett bemutatásra került a játék-disztribúciós értéklánc, és az online áruházak kialakulása és gyors elterjedése mögött indokok és érvek, az előadó pedig mindezt érdekes és szinte megdöbbentő statisztikai adatokkal színesítette.

IV. Szekció – Jogesetek és jogszabályok

A zárópanelt Sándor Eszter Anita nyitotta meg, rögtön a pihenésképpen beszúrt kávészünet után. Az előadás a könyvtári kölcsönzés kérdéseit járta körül, ezen belül is elsősorban az e-könyvek kölcsönbeadásával foglalkozott. A felmerült problémák az Európai Unió Bíróágának esetjogán keresztül kerültek bemutatásra, feldolgozva és ismertetve például a C-503/13, C-301/15. és C-174/15. számú eseteket, és legfontosabb tanulságaikat.

clipboard05Legeza Dénes az out-of-commerce művek kapcsán felmerülő aktuális, Európai Uniós fejleményeket helyezte a magyar szerzői jog történeti kontextusába. Előadásában igen érdekesen mutatta be a kereskedelmi forgalomban nem kapható művekre vonatkozó szerzői jogi rendelkezéseket, először az időben visszafelé, majd előrefelé haladva, ismertetve a magyar szerzői jogtörténet során kialakított megoldásokat.

Gyömbér Béla titokzatos című előadása a KEHTA, vagyis a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa bemutatásával, és titkainak felkutatásával foglalkozott. Ahogy megtudhattuk, a KEHTA lényegében egy adatbázis, a hozzá kapcsolódó eljárás pedig honlapok ideiglenes vagy végleges elérhetetlenné tételét szolgálja. Az előadó a közérdekű adatigénylés kálváriáját megjárva próbálta kideríteni, hogy tulajdonképpen a jogintézménynek mennyire kiterjedt a gyakorlata, amelynek eredményeit igen szórakoztató formában prezentálta.

Záróakkordként Mezei Péter a médiajogi jogtudatosság mintájára megalkotott szerzői jogi jogtudatosságról beszélt. Előadásában kitért arra, hogy a szerzői jog jó és hasznos jogterület, amelynek minden problémáját nem lehet jogalkotással megoldani, mivel arra is szükség van, hogy a „fejekben lévő zűrt” is tisztába tegyük, amely célt többek között a Copy21 blog, és a megszervezett blogshop is hivatott szolgálni.

Bár jelen sorok írója a rendezvényre elfogult szervezői szemmel tekint vissza, összességében mégis bátorkodik kijelenteni, hogy a pénteki blogshop különösen értékes és érdekes esemény volt. Emellett reméljük, hogy egyúttal hosszú életű hagyomány is teremtődött, és az elkövetkezendő években több alkalom is nyílik legalább ennyire izgalmas konferenciák megszervezésére, és az azokon való részvételre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük