Elvből nem szeretek leakekkel foglalkozni, de akit ez érdekel, kezdje itt: az IPKitten és a Torentfreak is írtak kiszivárgó anyagokról. Amik ennél sokkal fontosabbak lehetnek, azok a május 25-én közzétett anyagok. Van itt egy rendelet-tervezet a geo-blokkolás és más földrajzi alapú diszkrimináció megszüntetése végett, az audiovizuális média irányelvet módosító új irányelv, és az online platformokkal kapcsolatos közlemény és egy kapcsolódó munkadokumentum. A szerzői jogi vonalon nincs érdemi mozgolódás (egyelőre). Ettől még részlegesen érintik ezek az elképzelések is a szerzői jog világát, csak van ahol átverve érezzük magunkat. Nézzük át röviden, mi érkezett a májusi esővel.

I. A geo-blokkolás tilalma

A Bizottság ígéretéhez híven nagyon szeretné, ha állampolgársági, tartózkodási vagy letelepedési körülményektől függővé lehetne tenni az áruk értékesítését, illetve szolgáltatások nyújtását a közös piacon. Így alapvetően a „dolgok” („goods”) értékesítésével és szolgáltatások nyújtásával foglalkozó európai vállalkozásoknak minden uniós polgár számára azonos feltételek mellett kell biztosítani a hozzáférést magukhoz a megvásárolt dolgokhoz, illetve a szolgáltatások elérési csatornáihoz (például az online platformokhoz). Ezzel együtt nem kérhető eltérő díjazás ugyanazért a tartalomért (az egységes árak persze valószínű, hogy a gazdagabb államok polgárai számára lesznek előnyösek).

Nem árt látni egy hatalmas trükköt: a rendelet-tervezet 4. cikk (1) bekezdés (b) pontja alapján – ha nem csal a szemem – a szerzői jogilag védett műveket/teljesítményeket elérhetővé tevő szolgáltatásokra nem vonatkozik a rendelet. Vagyis ezek szerint – legalábbis ezek szerint – a geoblokkolás nem lesz tilalmazott például a Netflix számára vagy bármely televíziós tartalomszolgáltatóra. Ha ez azért lenne, hogy egy későbbi – amúgy 2016 őszére ígért – szerzői jogi reformcsomag szólna a geoblokkolásról, akkor (talán) rendben. Ha esetleg „megijedt” a Bizottság, az elég nagy baj lenne.

II. Az AVM-irányelv módosítása

Itt ne várjunk nagy csodákat, már ami a szerzői jogot illeti. Igaz, hogy a szerzői jogilag releváns audiovizuális szektort érintik a módosítások, ez most alapvetően elektronikus kereskedelmi irány, ám számos további – már létező – irányelvet érint ez a dimenzió. Sőt, bizonyos szempontból még számos eldöntetlen kérdés körvonalazódik: az európai alkotóművészet támogatásának mikéntje, a gyermekek védelmének módjai on-demand felhasználások esetén stb. Közvetett szerzői jogi vonatkozások tehát lehetnek, de ezek elemzésétől most eltekintünk.

III. Online platformokMerthogy az online platformokról külön közleményt adott ki a Bizottság. Persze, ez „csak” közlemény, tehát itt még sok hangzatos nagyotmondás van. Ezek persze tényleg szépek: „platform economy”, „functional digital single market”, az európai ipar digitálisra történő átállása, hatékony jogérvényesítés, befektetés az új technológiákba stb.

Ami a közlemény szíve-lelke – a mi szempontunkból – az a „ii” alpont, ami az online platformok felelős viselkedését vizsgálja. Olvashatunk itt arról, hogy a felelősségkorlátozási szabályok még olyan korban születtek, amikor messze nem a maihoz hasonló tartalomszolgáltatók biztosítottak szórakozást az online világban. Arról, hogy e platformoknak talán részesíteni kellene a bevételekből magukat a tartalmak előállítóit (ez e rész kifejezetten a Google-t veszi célba). Arról, hogy a jogérvényesítés redszerét modernizálni kell. Szóval ezek csak szavak, de várjuk a fejleményeket.