(Vizuális) Hírmorzsák #6.6
Screening Room: reális modell-e? I. sz. Aereo 2. Facebook: Rights Management. 8 másodperces videoklip: jogsértő. Hol húzódik az ötlet és a kifejezés között a határ? – (Vizuális) Hírmorzsák #6.5.
Screening Room: reális modell-e? – Tudom, nem mai hír, de sokáig vártam arra, hogy egy audiovizuális tartalmakkal foglalkozó Hírmorzsákat sikerüljön összehozni. Ezek első elemeként teszek említést arról az üzleti koncepcióról, amelynek keretében egy 150 dolláros készülék vásárlása mellett 50 dollár ellenében bármelyik moziba kerülő filmet kölcsönözhetővé tenné az ügyfeleinek 48 órára a Screening Room. Az 50 dollár elsőre talán hihetetlennek tűnik, de a koncepció nem más, mint szó szerint a „házi mozi” gondolatát testesíti meg. Számtalan haverral összegyűlve – 6 ember esetén gyakorlatilag olcsóbban, mint a valódi moziban – a kanapén ülve nézhetjük meg a premierrel egy időben a tartalmakat. A New York Times cikke szerint a koncepció jövője bizonytalan, mivel a mozis vetítések primátusa megdönthetetlen szentségnek tűnik az Egyesült Államokban. E vonatkozásban az Index is közzétett egy hírt.
I. sz. Aereo 2 – Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az Aereo ügyben 2014-ben közzétett ítéletét számos további jogeset és ítélet követte. Ezek egyikében március végén az eljáró bíróság rögzítette, hogy az online streaming szolgáltatók nem tekinthetők az amerikai szerzői jogi törvény értelmében „kábelszolgáltatóknak”, akik a USCA §111 alapján kényszerengedély keretében – vagyis díjazás ellenében, de a televíziószervezetek engedélye nélkül – továbbközvetíthetnék a televíziós programokat. Más szóval az olyan cégek, mint a FilmOn X, LLC kénytelenek lesznek a streaming szolgáltatások nyújtása érdekében szerződéseket kötni a televíziós cégekkel. Kérdéses, ez reális lehetőség-e.
Facebook: Rights Management – A Facebook a tavalyi kezdeményezések eredményeként az elmúlt hetekben üzembe helyezte a jogellenes audiovizális tartalmak kiszűrését célzó programját, amely szoftveres bázisra és humánerőforrásra egyaránt fog építeni. A Techdirt írása azonnal felhívja a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem világos a bejelentésből – és e vonatkozásban a gyakorlat még nem ismert -, hogy vajon a Facebook miként tesz majd az ellen, hogy a rendszert fals (angolul „bogus”) követelésekkel jogszerű (de legalább a fair use által védett) tartalmak eltávolítására is alkalmaznák. Kíváncsian várjuk a folytatást.
8 másodperces videoklip: jogsértő – Mondta legalábbis az angol High Court egy olyan ügyben, ahol a Fanatix alkalmazás segítségével a krikett mérkőzések iránt rajongó végfelhasználók, illetve a Fanatix alkalmazottai 8 másodperces rövid felvételeket tettek elérhetővé (megtekinthetővé) az appon keresztül, illetve ezzel együtt a Facebookon, és más felületeken keresztül is. A bíróság szerint a 8 másodperc alkalmas arra, hogy a krikett mérkőzés „jelentős részének” („substantial part”) tekintsük, mivel ennek megállapítása nem szükségképpen terjedelmi, de minőségi vizsgálattól is függ. És ez így tökéletesen rendben is van. A bíróság arra is választ keresett, hogy vajon a sporteseményekről ilyetén történő híradás „news reporting”-nak, és ily módon szabad felhasználásnak minősül-e. Az elutasító válasszal egyet kell értenünk. Akárcsak azzal is, hogy e felhasználási forma az angol fair dealing keretei közé sem illeszthető be. A jogesetről Rippel-Szabó Péter sportjogi blogja is értekezett egyet.
Hol húzódik az ötlet és a kifejezés között a határ? – Kérdezhetnénk a belinkelt hír láttán. Érdemes megnézni, hogy milyen eredeti és másodlagos fotók készültek, és érdemes önmagunk gondolatait tesztelni, vajon miként értékeljük az utóbbiakat megrendelő Calvin Klein cég üzleti logikáját: kellett volna engedélyt kérni? Felhasználás történt-e egyáltalán? Vagy csak az eredeti fotós ötlete került átvételre? Tanulságos eset. Köszönet érte Völgyi Attila fotósnak.
Hol húzódik az ötlet és a kifejezés között a határ? – Kérdezhetnénk a belinkelt hír láttán. Érdemes megnézni, hogy milyen eredeti és másodlagos fotók készültek, és érdemes önmagunk gondolatait tesztelni, vajon miként értékeljük az utóbbiakat megrendelő Calvin Klein cég üzleti logikáját: kellett volna engedélyt kérni? Felhasználás történt-e egyáltalán? Vagy csak az eredeti fotós ötlete került átvételre? Tanulságos eset. Köszönet érte Völgyi Attila fotósnak.