Az ügyben az alperes egy internetszolgáltatóval szemben nyújtott be keresetet, amelyben az Szjt. 94. § (4) bek. d) pontja alapján adatszolgáltatást igényelt a szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban lévő előfizetők személyes adatainak – egészen konkrétan  név és cím – kiadására.

Az Szjt fent hivatkozott szakasza szerint „a szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt [azaz adatszolgáltatási igényt] azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki az a)–c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában.”

Az alperes érvelése szerint az IP címek „mögött lévő személyek” filmalkotásokat töltöttek le és osztottak meg az interneten, amihez „alperes pedig kereskedelmi mértékben nyújtja e személyeknek, mint szerződéses ügyfeleinek a jogsértés elkövetéséhez az internetszolgáltatást.”

A bíróság hivatkozva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (1) és (5) bekezdésére, továbbá az Elker.tv. 13/A. § (6) bekezdésére – álláspontunk szerint helyesen – megállapította, hogy az internetszolgáltató az ügyfél hozzájárulása nélkül jogszerűen nem adhatja ki annak személyes adatait, az Szjt, objektív szankciói ehhez képest nem minősülnek speciális szabálynak, továbbá „a szerzői jogi igény érvényesítésének érdekében a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása nem áll arányban.”

A teljes ítélet egyelőre nem áll rendelkezésünkre, de amint hozzájutunk, hosszabb elemzéssel is jelentkezünk.