Benyújtva a KJK-törvényjavaslat

2016. május 3-ai nappal benyújtották az Országgyűlés elé a T/10527-es sorszámmal ellátott törvényjavaslatot, amelynek címe: “A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről”.


Vannak azok a hírek, amelyek inkább csak a “lelkesebbjének” valók. Bevallom, ez ilyen. Az indokolással együtt több mint 100 oldalas törvényjavaslat, amelynek szakaszszáma is az egekbe szökött, az EU KJK-irányelvét kívánja átültetni, annak egészen pontosan mindkét fő elemét, vagyis egyrészt a közös jogkezelők szervezeti kérdéseit érintő elemeket, valamint a zenei tartalmak felhasználásának határokon átívelő engedélyezésével kapcsolatos második részt. A reform ezzel együtt felszámolja a közös jogkezelés jelenlegi Szjt.-ben foglalt szabályait (85-92/P.§§), továbbá számos olyan szakaszt módosít a törvényben, amelyek a közös jogkezelést érintik, arról említést tesznek (3., 16., 21., 25., 27., 100., 102., 104., 106.§§), valamint módosulnak az árva művek felhasználása engedélyezésével kapcsolatos egyes részletszabályok (41/D és 41/E.§§).
A módosítások egy része csak közvetve (ha egyáltalán) érinti ezt a nagy témakört. Az persze természetes, hogy egy ekkora Szjt. módosítás más paragrafusok felülvizsgálatát is érintheti. Így a mechanikai kénszerengedély 19.§-ban foglalt definíciója tovább egyszerűsödik a törvényben; az iskolai oktatási célok átgyúrásra kerülnek az Szjt. 33.§ (4) bekezdésében (éljenek a képzési követelmények); a 35.§ (2) bekezdéséből pedig kikerül két betű (is): 
“Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható szabadon.”
Ennek a módosításnak az indokolás szerint a célja:
“Az Szjt. e módosításainak célja a törvénynek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvénnyel való összhangba hozatala, továbbá az, hogy az érintett rendelkezéseket könnyebben érthetővé tegyék.”
Nem látom nagy problémának a két betű hiányát. Mivel az Szjt. más szakaszai például a könyvtáraknak eleve külön felhatalmazást adnak például az archiválási célú többszörözésre, utóbbi pedig természetesen kizárt kézírással vagy írógéppel. Az új, fenti, mondat tehát világossá teszi, hogy a magánszemélyeknek (khm, egyetemi hallgatóknak) kell kifejezetten arra figyelniük, hogy az írói művek egésze nem másolható.
Az Szjt. új 64.§ (3) bekezdése, a 70.§ (3) bekezdése és a 84/A.§ (6), (9) és (10) bekezdése értelmében a filmelőállító, műkereskedő és az adatbázis előállító fogalma már nem fogja tartalmazni a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra való utalást, amely módosításra az új Ptk. miatt van szükség, utóbbi ugyanis e társasági formát már nem ismeri.
Érdemi elemzéssel akkor jövünk, ha a törvény elfogadták.
Köszönet a törvényjavaslat kikerülésével kapcsolatos hírért Békés Gergelynek.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.