Beszámoló a Digitális Jólét Fórumról

2016. április 22. napján, azaz múlt héten pénteken került megrendezésre a Digitális Jólét Program további társadalmi konzultációjának szerepét betöltő első Digitális Jólét Fórum. Mivel az esemény – mintegy nyitóhangként – szerzői joggal foglalkozott, természetesen mi is ott voltunk. Beszámoló következik.

A fórumot a Digitális Jólét Programért (DJP) felelős miniszterelnöki biztos, Deutsch Tamás nyitotta meg ismertetve, hogy a rendezvényt, és magát a programot egy konzultáció (az ún. InternetKon) előzte meg, amelyben szintén számos szakmai szervezet véleményt nyilvánított, amire a jövőben is számít. Jelezte, hogy a kormány magatartásában a szellemi alkások tekintetében az eddigi követő hozzáállást proaktivitás és kezdeményezőkészség fogja felváltani, amelyben nem cél, hanem eszköz a digitalizáció. Kiemelte, hogy az Európai Unióban fontos változások várhatóak a szerzői jogban, amelynek útja a nemzeti érdekek összehangolása.
Ezt követően Nemessányi Zoltán helyettes államtitkár vette át a szót, aki az Európai Unió úton lévő szerzői jogi reformjáról, illetve az ezzel kapcsolatos magyar szempontokról beszélt. Elmondta, hogy az Európai Bizottság 2015. december 9. napján nyilvánosságra hozott – általunk a blogon a korábbiakban már ismertetett – közleménye komoly érdeklődést váltott ki mind társadalmi, mind pedig kormányzati és szakmai szinten. A felvázoltak szerint az Igazságügyi Minisztérium a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával egyeztetve dolgozik a magyar tagállami álláspont kialakításán, amely a magyar szerzői jogi hagyományokra, nemzeti sajátosságokra és tapasztalatokra épül. Megtudhattuk, hogy a magyar álláspont szerint a territorialitás eltörlése, illetve az egységes szerzői jogi jogcím bevezetése nem támogatott, továbbá hogy a reformok közül egyedül jogszabály-tervezetként testet öltő portability rendelet alapvetően üdvözölt, ám a jogforrás rendeleti, és nem irányelvi jellegével kapcsolatban nem egységes a tagállamok álláspontja.
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke vette át a szót, és beszélt a hazai szerzői jogi szabályozás sajátosságairól. Kiemelte, hogy a legális hozzáférés szabályait újra kell gondolni úgy, hogy a magyar közös kulturális értékeket védeni kell, de globális szolgáltatók is lássanak potenciált a magyar piacban. Ezt követően 2014-es statisztikák kerültek említésre a 16-24 éves korosztállyal kapcsolatban. Ezek szerint a fiatalok 81%-a okos-eszközről (is) érte el az internetet, és heti átlag négy óra videót néznek ilyen eszközökről, ezzel ellentétbe állítva viszont az Európai Unió piacán csupán 19%-os arányban kínálnak európai filmeket. Hangsúlyozásra került, hogy tekintettel kell lenni az adaptáció és jogharmonizáció során a közvetítő szolgáltatók, illetve általánosságban a befektetők érdekeire is, és nem utolsó sorban a felhasználók fizetőképességére.
Ezt követően maga a fórum következett, ahol a jelenlévők észrevételeket tehettek az elhangzottakkal kapcsolatban. A hozzászólók összességében üdvözölték a szerzői jogi reformokat, és számítanak a kormány aktív részvételére, ám e mellett igen érdekes gondolatok is elhangzottak. Így a jogosultak és tartalomszolgáltatók jelentős része aggódik a globális szolgáltatók – mint a Facebook vagy a Google – térnyerése miatt, mivel a tartalmak minél nagyobb része folyik rajtuk keresztül, annál inkább befolyással bírnak azok disztribúciójára. Felmerült még a hálózatsemlegesség kérdése, és természetesen a jogsértések elleni fellépés szükségszerűsége is.
Az esemény az ismételten felszólaló Deutsch Tamás zárta, kiemelve, hogy egy, a hálózatsemlegességre vonatkozó anyag jelenleg előkészületben van, illetve a globális szolgáltatók teherviselésbe való bevonása sem elképzelhetetlen. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a piaci érdekek érvényesítése elsősorban akkor hatásos, ha nem csupán kormányok közötti úton, hanem azzal párhuzamosan érdekképviseleti szervezetek útján is megtörténik.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.