(Zenei) Hírmorzsák #6.4

A Soundcloud és a Spotify megállapodása a zenei jogosultakkal. Merre tart a hanglemezipar? És merre tartanak az online szolgáltatók? Közben a Music FM nem fizet? Lezárult a Lenz v. Universal ügy. – (Zenei) Hírmorzsák #6.4.

A Soundcloud és a Spotify megállapodása a zenei jogosultakkal – A New York Times két cikkben is azt járja körbe, hogy az elmúlt hetekben milyen megállapodásokat kötött a Spotify és a Soundcloud a zenei szerzői jogosultakkal az Egyesült Államokkal. A SoundCloud megállapodás jelentősége abban rejlik, hogy immár az utolsó major kiadó, a Sony repertoárját is elérhetővé teheti immáron. (Lásd ez ügyben a Dal+Szerző írását is.) Úgy tűnik, hogy a felek mind megértik, hogy egymásért is vannak. (Még akkor is, ha egy-egy ilyen megállapodás során a felek a saját üzleti érdekeiket igyekeznek a legjobban védeni.) A Dal+Szerző írása szerint a Spotify egyúttal átlépte a 30 milliós előfizetői határt. Ami talán a plafon.

Merre tart a hanglemezipar? – Ugyancsak a New York Times-on olvashattuk, hogy az amerikai hanglemezipar adatai szerint a CD-k piaca továbbra is zsugorodik, a streaming konstansan jól szerepel, és a bakelitek hatalmas reneszánszukat élik.

És merre tartanak az online szolgáltatók? – A New York Times (úgy tűnik, mostanában sok zeneipari cikket közölt) azt is jelzi, hogy a Spotify egy milliárd dolláros finanszírozási megállapodást kíván kötni a napokban privát befektetőkkel. Vagyis miközben világos, hogy az emberek falják a zenét, és mint épp imént láttuk, 30 millióan is fizetnek havonta a minőségi szolgáltatásért, feneketlen zsák módjára nyeli a pénzt a rendszer. Ezzel ellentétben azonban a Pandora vezetőváltással igyekszik elérni, hogy a modellje ne essen ki az éles versenyből. A SoundCloud pedig, minek utána a Sony-val kötött szerződés révén nagyon erős repertoárt halmozott fel, megkezdte modelljének fizetőssé tételét, hogy a szolgáltatás – amelynek 175 millió felhasználója van – immáron pénzt is termeljen. Ha csak megközelíteni tudnák a Spotify számait, amelyik iparági adatok szerint használóinak kb. 30%-át tudta a fizetős modellbe “becsábítani”, már jól járhat a Soundcloud. Az Apple és a Dubset megállapodása pedig azt teszi lehetővé, hogy az Apple Musicról immáron olyan remixek is elérhetők legyenek, amelyek mindeddig nem szerepeltek a szolgáltatás repertoárjában. Ugyanakkor a Dubset szolgáltatása révén világosan azonosíthatóvá válnak azok a jogosultak, akiknek a dalait a mix elkészítéséhez felhasználták. Vagyis – ismét – win-win alapon jól járhat mindenki. (A témában a Dal+Szerző is közzétett egy anyagot.)

Közben a Music FM nem fizet? – Miközben az amerikai hírek arról szólnak, hogy a jogosultak és a szolgáltatók mindkét fél igényeit kiszolgáló megállapodásokat kötnek, addig az Index cikke szerint a MAHASZ nyílt (vagy mégsem nyílt?) levélben adott hangot nem tetszésének, hogy a Music FM nem szolgáltatott adatoakt a játszási listáiról és nem fizette meg a hangfelvétel-előállítóknak, illetve az előadóművészeknek járó jogdíjakat. Hát, az ehhez hasonló hírektől mindig kiráz a hideg, de még maga a cikk szerzője is úgy vonultat fel információkat a cikkben, hogy ember legyen a talpán, aki eldönti, kinek van igaza (ha egyáltalán…). Az mindenesetre, ami az Index cikk végén olvasható, egészen megmosolyogtató:

“A helyzet különösen érdekes, ha tudjuk, hogy a Music FM Simicska Lajos érdekkörébe tartozik, és májusban indul Andy Vajna rádiója, a DJ FM.”

Most ezzel azt akarja mondani a cikk szerzője, hogy a MAHASZ Andy Vajna nyomására szállt rá a Music FM-re? Huh…

Lezárult a Lenz v. Universal ügy – Az amerikai polgári eljárásjog csodás. Annak, aki érti. Talán nekünk, magyaroknak ezt nem is kell annyira érteni. Merthogy a híres Lenz v. Universal ügyben a peres felek által benyújtott kérelem után (mely a másodfokú bíróság által elbírált jogvita nagytanács általi tárgyalását javasolta ugyanezen fórumon) a nemrég kiadott új ítélet számos változást tartalmaz a szövegében a korábban általunk is bemutatott ítélethez képest. Ami e ponton talán fontos, hogy némi finomítás mellett a felhasználás fair use jellegét továbbra is vizsgálnia kell a jogosultnak, mielőtt értesítési és eltávolítási eljárást kezdeményezne. A jelek szerint azonban a bíróság e vizsgálat szempontjából az objektív helyett a szubjektív kritériumokra helyezi a hangsúlyt.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.