Főtanácsnoki indítvány a McFadden ügyben

Hatalmas bréking, annyira, hogy sajnos elemezni most még nincs is időm, majd jövő héten. A lényeg: az egyszerű adattovábbítást nyilvános Wi-fi hálozat nyújtásával biztosító bár-, bolt- vagy hotelüzemeltetők nem kényszeríthetők Szpunar főtanácsnok szerint arra, hogy minden eszközzel küzdjenek az online szerzői jogsértésekkel szemben.

A releváns sajtóközlemény bevezetője szerint:
“Szpunar főtanácsnok álláspontja szerint a nyilvánosság számára ingyenes Wi-Fi-hálózatot kínáló bolt-, bár- vagy hotelüzemeltetők nem felelősek az e hálózat felhasználója által elkövetett szerzői jogi jogsértésért.
Jóllehet az üzemeltetővel szemben e jogsértés abbahagyására vagy megelőzésére irányuló jogsértő magatartástól eltiltó bírósági határozat hozható, ugyanakkor nincs lehetőség arra, hogy őt az internetkapcsolat kikapcsolására, annak jelszóvédelemmel való ellátására, vagy az azon keresztül futó adatátvitel általános körű vizsgálatára kötelezzék.”
Az ügy tényállása szerint a fény- és hangtechnikai üzletet üzemeltető Tobias McFadden ügyfeleinek ingyen, korláozásoktól mentes Wi-Fi hozzáférést biztosított. Ahogy az – sajnos – lenni szokott, a kapcsolatot ismeretlen személy arra használta, hogy a Sony jogai által védett zenei művet kínáljanak jogellenesen letöltésre. Az EUB-t megkereső müncheni elsőfokú bíróság (LG München I) szerint a közvetlen jogsértést nem, azonban a közvetett felelősséget (a Störerhaftung tétele szerint) megállapíthatónak látja. E vonatkozásban a megkereső bíróság a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2010-es Sommer unseres Leben ítéletének analógia útján történő alkalmazását látja elképzelhetőnek. Ez utóbbi ítélet ugyan magánszemélyekkel szemben, azonban elfogadhatónak találta a közvetett felelősség tételének alkalmazását online szerzői jogsértés esetén. Az LG München I. mégis bizonytalanságának adott hangot, ugyanis úgy érezte, hogy az Elker-irányelv alkalmazhatósága sem kizárt, ami azonban felelősségkorlátozást biztosíthatna a hálózat üzemeltetőjének.

Ahogy az a fenti összefoglalóból kiderült, Szpunar főtanácsnok indítványában ez utóbbi aggálynak komoly teret szentelt. A számtalan kérdést tartalmazó előterjesztésre a főtanácsnok két nagy dimenzió mentén adott választ. Az egyik az Elker-irányelv alkalmazhatóságával függött össze. E téren először is jelezte Szpunar, hogy az ingyenes Wi-Fi szolgáltatás nyújtása gazdasági jellegű tevékenység (szolgáltatás), amely az irányelv hatálya alá tartozik. E vonatkozásban kiemelkedik az az érv, miszerint

E tekintetben az internet‑hozzáférés olyan marketingforma, amellyel felkeltheti az ügyfelek figyelmét, és vásárlói hűséget alakíthat ki bennük. Az a körülmény, hogy a szolgáltatásnyújtó közvetlenül a szolgáltatás igénybevevőitől nem részesül díjazásban, nem meghatározó, mivel az internet‑hozzáférés nyújtása hozzájárul a fő tevékenység gyakorlásához. Az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a díjazás EUMSZ 57. cikkben szereplő feltétele nem írja elő, hogy közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevőknek kell fizetniük a szolgáltatásért.”

Ami ennél már fontosabb, és egyben összetettebb kérdés is, az az, hogy az ily módon internetes szolgáltatást nyújtó McFadden mire kötelezhető a hálózatának jogsértésre történő használatával összefüggésben. Szpunar szerint a kártérítésre kötelezés és az eljárási költségekben való marasztalás nem fogadható el, mivel azokat a jogsértést elkövető személlyel szemben volna helye érvényesíteni. Ezzel ellentétben a főtanácsnok úgy látja, hogy McFadden pénzbírság kiszabásának terhe mellett kötelezhető a jogsértéstől való eltiltásra. Ha azonban eltiltás, akkor fölmerül a kérdés, hogy miként garantálható, hogy a jogsértés nem fordul elő többször. Erre is tekintettel a nemzeti bíróságnak az eltiltó végzésében ügyelnie kell arra, hogy az hatékony, arányos és visszatartó hatású legyen, hogy az konkrét jogsértés megszüntetésére/megakadályozására vonatkozzon, de ne írjon elő általános nyomon követési kötelezettséget, valamint hogy ne akadályozza olyan alapvető jogok érvényesülését, mint a véleménynyilvánítás, a tájékozódás és a vállalkozás szabadsága. E vonatkozásban a főtanácsnok szorosan kapcsolódik az EUB korábbi joggyakorlatára, a Scarlet, a Sabam és a UPC Telekabel ügyekre. Erre is tekintettel Szpunar szerint annak semmi akadálya nincs, hogy a nemzeti bíróság az alperesre hagyja a jogsértés felszámolásának megvalósítását, ugyanakkor az bizonyosan nem tekinthető az uniós joggal összhangban állónak, ha McFaddennek meg kellene szüntetnie az internetkapcsolatot (fel kellene számolnia szolgáltatását), jelszóvédelemmel kellene ellátnia, vagy valamennyi tartalmat ellenőriznie kellene. Ezek a megkötések ugyanis felborítanák a szellemi tulajdonjogok és a fentiekben is említett alapvető szabadságok közötti egyensúlyt.

Folytatása következik, talán még idén, de lehet, hogy csak jövőre, az EUB-tól.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.