Szerzői jog a filmekben #7 – Tartalomszűrés „40 napon és 40 éjszakán át”

A 40 nap és 40 éjszaka egy nézhető, vicces, végeredményben egy tipikus bugyuta amerikai vígjáték, amely azonban tartogat egy érdekes szerzői jogi csemegét, amely nem csak a film világába illik tökéletesen, hanem bepillantást enged az internetes tartalomszűrés húsz éve íródó történetébe.

A történet tömör lényege abban ragadható meg, hogy Matt, egy hosszú kapcsolat befejeztével vigaszt keres a gyengébbik nem soraiban. Mivel megnyugvást nem lel, ezért egy pap sugallatára fogadalmat tesz: 40 napon és 40 éjszakán át nem áldoz a testi örömök oltárán. Fogadalma előbb-utóbb jól látható formában kitudódik, amelyből kollégái anyagi előnyt kívánnak kovácsolni, így fogadást kötnek arra, hogy hősünk, mielőtt lejárna a „nagyböjt” ideje, megszegi ígéretét.

A cselekmény számunkra is releváns történései akkor következnek, amikor a weblapszerkesztő Matt találkozik Erica-val, aki történetesen egy olyan vállalkozás (Cybernanny) alkalmazottja, amely az interneten fellelhető pornográf tartalmak szűrésével és blokkolásával foglalkozik a célból, hogy kiskorúak ne férjenek hozzá a számukra veszélyes tartalmakhoz. A két friss szerelmes első konfliktusa éppen abból adódik, hogy Matt jótevő kollégái a fogadást elkezdik az interneten hirdetni, létrehozva neki egy komplett weboldalt. Az oldalt azonban Erica megtalál, mivel az felkínált hirdetési felületet egy olyan felnőtt oldal vásárolja meg, amely kiszűrése a Cybernanny feladata. (Érdekes adalék, hogy a történetben megjelenik az e-kereskedelem is. Erica egyik korábbi udvarlója ugyanis eladta a lány ékszereinek felét az E-Bay-en.)

De mit is tesz egy „Cybernanny”? Hogyan működik a tartalomszűrés? Mit lehet tenni a jogellenes tartalmakat nyilvánosság számára hozzáférhetővé tevő weboldalakkal?
A blokkolás közel 20 éve íródó történetében számos variáció alakult ki. Ezek közé tartoznak az egyszerű, felhasználó szinten alkalmazható blokkolások és szűrések (tűzfal, spam-szűrő), a szolgáltatók által rendszeresített mechanizmusok (weboldalak blokkolása ideiglenes intézkedésként, biztonságos böngészést elősegítő alkalmazások), az intézményi szinten végzett tartalom-korlátozás és szűrés, illetve a kormányzati szinten alkalmazott, elsősorban politikailag káros tartalmakkal szembeni fellépés.

A filmben szereplő cégek tevékenységét a valóságban leginkább az URL-alapú szűréssel, a kulcsszavas blokkolással (deep pocket inspection) vagy a keresőmotoros-kulcsszavas blokkolással lehet elképzelni, de lehetséges az is, hogy a gondos szülők a személyi számítógépeken alkalmazott beállításokkal, telepített szűrőprogramokkal próbálják meg a lurkókat megóvni a nem kívánt „felvilágosítástól”.

Nem csak pornográf tartalmak tiltására van azonban lehetőség. A politikai célú netcenzúrától kezdve, az illegális szerencsejátékokon át, a kéretlen levélszemétig minden nem kívánt, vagy károsnak, törvénytelennek minősül információhalmazzal szemben fel lehet venni a harcot, ha valamely erre specializált technológiát alkalmazunk.

Minden fent vázolt megoldás alkalmazása komoly alapjogi aggályokat is felvet. Akár szerzői jogi jogérvényesítésről, akár más jogterület igényérvényesítéséről beszélünk, ügyelni kell arra, hogy a blokkolással, eltávolítással más feleket hátrányosan érinthetnek. Ez természetesen fel sem merülhet pornográf vagy olyan tartalmaknál, amelyek a közrendre, közbiztonságra egyéb módon veszélyt jelenthetnek. Viszont számos eset ismert, amikor a jogosulti fellépés más szereplők – akár a szolgáltatók, akár a felhasználók – érdekeit sértette. Ha egy tartalom elérhetetlenné válik, azzal sérülhet a felhasználók információhoz való joga (EU Alapjogi Charta 11. cikk). A szolgáltatókat sem lehet minden esetben eltávolításra, blokkolásra kötelezni, hiszen az ellentétes a vállalkozás szabadságához való joggal (Charta 16. cikk).

Amennyiben a technológia adta lehetőségekkel élve valamilyen tartalom eltávolításra, vagy a hozzá való hozzáférés korlátozásra kerül, fontos, hogy minderre úgy kerüljön sor, hogy közben az ellenérdekű felek jogai se csorbuljanak az indokoltnál nagyobb mértékben.

A szűréshez és blokkoláshoz alkalmazott technikai megoldások kifejtéséhez lásd: Parti Katalin: „10 dolog, amit utálok benned”, avagy a kormányzati szintű internet-blokkolás kritikája a német törvény kapcsán, Infokommunikáció és Jog, 2010/3. 97-103. o.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.