A Netflix az egyik leginkább ismert tartalomelőállító- és szolgáltató a világ tőlünk nyugatra eső részeiben. A szolgáltatás lényege, hogy a repertoárban megtalálható filmeket és sorozatokat fix havidíj ellenében teszi elérhetővé, tehát nem az itthoni televízió-szolgáltatók által kínált kölcsönzésről van szó. A blogon már 2011-ben beszámoltunk a streaming szolgáltatás egyes szerzői jogi és gyakorlati aspektusairól, nem is olyan régen adtuk hírül a „Netflix gonosz ikertestvérének” megszűnését, majd 2014-ben és majdnem pontosan egy évvel ezelőtt írtuk meg, hogy a Netflix – relatíve – rövid időn belül hazánkban is elérhetővé teszi a szolgáltatásait.

Erre pontosan tegnapig kellett várni, ugyanis Reed Hastings, a Netflix feje délután a Consumer Technology Association (CES) éves konferenciáján jelentette be a szolgáltatás hazánkban történő beindítását, estére pedig az Index hírül is adta, hogy a regisztrációs felület hazai IP-címekről is hozzáférhetővé vált.

Egyelőre az oldalon nincs magyar lokalizáció – tehát az oldal nyelve angol -, illetve magyar felirat vagy szinkron sem érhető el, tehát az ingyenes próbahónap megkezdéséhez némi angol tudásra mindenképpen szükség lesz majd. A magyar lokalizáció és feliratok feltehetően rövid időn belül elérhetőek lesznek, a szinkronokra viszont lehet, hogy várni kell majd.

Szerzői jogi és gyakorlati szempontból több kérdést is felvet a Netflix belépése a hazai szolgáltatók közé. Mindenek előtt a magyar piac sajátosságai mellett valószínűleg akkor tud majd a streaming óriás labdába rúgni, ha a szokásosnál több szinkronizált tartalommal tud jelentkezni, hiszen nálunk – rendkívül sajnálatos módon – kevés kultúrája van az eredeti nyelvű tartalomfogyasztásnak.

A repertoár nagysága is jelentős kérdés lesz, a Netflix-nek ugyanis meg kell szereznie az elérni kívánt tartalmak on-demand elérhetővé tételének jogait hazánkban is. A jelenlegi tartalomkínálat első ránézésre máris köröket ver a már elérhető kölcsönző-szolgáltatásokra, de ettől függetlenül vannak benne hiányosságok. Az első 5-6 keresésem példának okáért eredmény nélkül maradt (horribile dictu, de pl. a Jóbarátok egy része sem elérhető), és a filmadatbázis sem teljesen up-to-date a nyugati kínálathoz képest.

A szolgáltatás egyébként három előfizetési konstrukcióval rendelkezik: 8, 10 és 12 euró, attól függően, hogy egyszerre hány eszközről kívánunk filmeket nézni, illetve igényt tartunk-e U-HD vagy HD minőségre is, vagy megelégszünk az SD-vel. Ami viszont jó hír, hogy a teljes repertoár elérhető minden csomagból, így a Netflix minden további nélkül versenyképes egy televízió előfizetéssel.

Nincs olyan szerzői jogász, akinek ne derülne fel a szíve attól, hogy a legális alternatívák sora nem is akármilyen taggal egészült ki ezzel a lépéssel, kiemelve azt a tényt, hogy a szerzői jogi jogsértések mértéke – a filmalkotásokkal kapcsolatban – a legtöbb országban jelentősen esett a Netflix színre lépésével. Reméljük erre a tendenciára hazánk sem fog rácáfolni, és a teljes lokalizációval a magyar felhasználók és nem mellékesen a jogosultak is jelentősen előnyösebb helyzetbe kerülnek majd.

Ma estére pedig jöhet a „netflix and chill”.