Beszámoló a “Büntetőjogi jogérvényesítés a szerzői jogban” című konferenciáról

2015. december 1. napján került megrendezésre a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, illetve a ProArt szervezésében, a nevezett egyetem Ráday utcában található Hittudományi Karán a “Büntetőjogi jogérvényesítés a szerzői jogban” elnevezésű konferencia. Szokásos szakmai beszámolónk következik.

Nagyon úgy fest, hogy 2015 decembere a szerzői jog és büntetőjog határterületiről fog szólni. A napokban Gyömbér Béla kolléga értekezett a szellemi tulajdonnal összefüggő bűncselekmények statisztikájáról, másnap pedig egy egész napos konferencián vehettünk részt, amely a büntetőjogi jogérvényesítés elméleti és gyakorlati kérdéseit volt hivatott bemutatni.

Balla Péter rektor úr, illetve Horváth Péter köszöntőjét a konferencia nyitó előadása követte, amelyet Székely Ákos tartott “A szerzői jogok büntetőjogi megítélésének múltja, jelene, jövője” címmel. A beszédes címnek megfelelően a mai, szerzői vagy kapcsolódó jogok megsértése tényállás történetéről hallhattunk egy rövid összefoglalót, egy-egy kitekintéssel a tényállás etimológiájának fontosabb kérdéseire.

A sort a már említett Horváth Péter folytatta, aki “A szerzői jogi bűncselekmények gazdasági jelentősége” címmel a ProArt által készített statisztikai adatokkal mutatta be a szerzői jog a gazdaságban betöltött helyzetét, illetve a jelenlegi felhasználói szokásokba is betekintést nyerhettünk. Így többek között megtudhattuk, hogy a szerzői jog hazánkban az Európai Uniós átlag fölött teljesít a GDP tekintetében, hogy a megkérdezettek közül tízből hat fő büntetendőnek tartja a szerzői jogok megsértését, és 80%-uk mondja azt, hogy online nem fért hozzá jogellenes forrásokhoz, míg – ezzel mintegy kontrasztba állítva – pl. a középiskolások 75%-a sohasem fizetett még online tartalmakért.

A következő előadó Timár Adrienn volt, aki a – témánkba vágóan – kriminális körülmények között, saját székhelyéről kiebrudalt SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának vezetőjét, Lábody Pétert helyettesítette. Az előadó a büntetőjogi jogharmonizáció, illetve az irányadó nemzetközi jogforrások framework-jét mutatta be, így említésre kerültek az Uniós jog, a TRIPS és ACTA egyezmények, a TTIP és CETA idevágó szabályozásai is – ahol találhatunk ilyet.

Dobrocsi Szilvia specifikusan az Unió – a szerzői jogon belüli – büntetőjogi jogharmonizációjának hálátlan témáját vállalta magára, áttekintve a korábban felmerült (majd pedig napirendről levett) irányelv-tervezet és kerethatározat-tervezet egyes rendelkezéseit, kitérve pl. az ítéletek nyilvánosságra hozatalára, vagy közös nyomozócsoportok felállítására.

Nemes Zsófia az interneten megvalósuló bűncselekményekkel kapcsolatos gondolatait olvasta fel, Domokos Andrea Tanszékvezető pedig a p2p fájlcserélés büntetőjogi megítélhetőségével kapcsolatban foglalt állást. A konferencia során – ha jól figyeltem – itt először, de nem utoljára merült fel a büntetőjog ultima ratio jellegének szerepe, illetve a megoldási javaslatok taglalása során e sorok írója is megtisztelő módon említésre került.

Lehóczki Zsófia a vagyoni hátrány megállapításának alapvető kérdéseivel foglalkozott, megemlítve jogszabályi hátterét, és kiszámításának egyes módozatait. A témafelvetés termékenynek bizonyult, a konferencia zárszava után ezzel kapcsolatban parázs vita alakult ki.

Pázsit Veronika, aki maga is részt vett a konferencia által vizsgált tényállások megalkotásában, a kodifikátor szemszögéből mutatta be a tényállások történetét, majd elemezte a hatályos tényállásokban bekövetkezett legfontosabb dogmatikai és gyakorlati változásokat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal – mint az ilyen bűncselekmények esetében eljáró nyomozóhatóság – képviseletében Krepsz Balázs adott elő, “Szerzői jog a büntetőjogi jogérvényesítésben – eljárási akadályok a hatékony jogérvényesítés előtt” címmel. A szervezeti és feladat/hatásköri bevezető után megtudhattuk, hogy a NAV fókusza még 2011-ben is az FTP/Warez oldalak térdre kényszerítésén volt, és – a nemzetközi trendekkel egyezően – a végfelhasználók bíróságok elé citálása továbbra sem szándéka a hatóságnak. A blogon már a korábbiakban említett, 800 USD vagyoni hátránnyal számoló állítás újfent megerősítésre került azzal, hogy a NAV egyébként a jogsértőkre nézve legkedvezőbb, legminimálisabb összeggel számol általában.

Albertné Lackner Gertrúd, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája a szerzői jogi jogsértések gyakorlatának izgalmas sajátosságairól beszélt, így pl. kiderült, hogy a terheltek az esetek túlnyomó többségében elismerik a bűncselekmények elkövetését, a híres/hírhedt 385. § (5) bekezdést a bíróság előtt fájlcserével kapcsolatos ügyben eddig nem alkalmazta, illetve hogy végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására egészen ritkán kerül sor.

Lendvai Zsófia nem először adott elő a témával kapcsolatban, ennek megfelelően az ügyvédek eljárásban betöltött szerepének bemutatása után több dogmatikai és gyakorlati szempontból is jelentős probléma felvetésre került, mint a vagyoni hátárny megállapítása, a szakértők szerepe, vagy a polgári jogi és büntetőjogi felelősség viszonya.

Utolsó előadóként Pontos Patrik szólalt fel. Az előadás felütésében egy eset került bemutatásra, ahol a már említett dekriminalizáló bekezdés alapján került az eljárás ügyészi szakban megszüntetésre. Az előadó ezután a szerzői vagyoni jogokat, illetve a szabad felhasználás eseteit, azok alapvető szabályait mutatta be, az előadás legvégén rávilágítva az eljárás megszüntetésének megalapozatlanságára.

Az előadók között, illetve a zárszó keretében Grad-Gyenge Anikó osztotta meg a jelen lévőkkel mindenkoron precíz és lényeglátó gondolatait, kiemelve olyan kérdéseket, amelyek akár az elhangzott az előadások későbbiekben való elmélyítésében is kapaszkodóul szolgálhatnak, amely a jövőben megjelenő konferenciakötet szempontjából mindenképpen megszívlelendőnek mutatkoznak.

És ha a büntetőjog, illetve szerzői jog kapcsolatát vizsgáló előadásokból ennyi nem lett volna elég, a jövő héten szerdán – december 9. napján –  Magyar Szerzői Jogi Fórum- és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület közös szervezésében egy újabb előadás is megrendezésre kerül, ezúttal Tévúton a Btk? – A szerzői jogsértés elmélete és gyakorlata a büntetőjogban címmel. Ez esemény meghívója itt elérhető; a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.