A Popcorn Time és a Netflix első látásra nem igazán különböznek egymástól: mindkét szolgáltatás online környezetet igényel, és filmeket, illetve sorozatokat lehet rajtuk stream formában megtekinteni, ellenben működésük között annál több a szerzői jogi szempontból is releváns különbség.

Azt természetesen nem kell hangsúlyozni, hogy a Netflix jogszerű szolgáltatás, folyamatos és akadálymentes elérhetőségét pedig feltehetően komoly szerverparkok biztosítják az előfizető felhasználóknak. Ezzel szemben az egyébként argentin eredetű Popcorn Time leginkább egy ráncfelvarráson átesett torrent kliens, és egy filmekre specializált torrent oldal keresztezéseként fogható fel. Ennek megfelelően maguk a torrent-fájlok az alkalmazáson belül, filmkatalógus formájában jelentek meg, amely külsőre a Netflix, vagy más hasonló szolgáltatás felületeihez hasonlított. Miután a felhasználó kiválasztotta a filmet, illetve a kívánt minőséget – általában 720p vagy 1080p felbontás állt rendelkezésre -, a program felvette a kapcsolatot a peerekkel, bufferelt, majd lejátszás közben visszaosztotta a letöltött állományt a többi felhasználónak, ezzel biztosítva a folyamatos szolgáltatást. 

Maga az ötlet nem eget rengető, a legtöbb naprakész torrent-kliens már képes arra, hogy a futó torrent-et hasonló módon, már a teljes állomány letöltése előtt lejátssza. A szolgáltatás népszerűsége inkább egyszerűségében, kezelhetőségében rejlett, mivel a felhasználóbarát elrendezés következtében a torrent-programokhoz nem értő felhasználók is könnyen tudták kezelni. 

Mindettől függetlenül a Popcorn Time által megvalósított felhasználások a jogosultak engedélye, illetve díjfizetés nélkül történet, és nem voltak beilleszthetőek egyik szabad felhasználási esetkör keretei közé sem, jogellenességük így talán nem is vitatható.

A szolgáltatást többen elemezték, és a fentiek miatt számos támadás érte – ezekről a korábbiakban  itt és itt mi is beszámoltunk -, 2014-ben egy ideig nem is volt elérhető, persze ahogy ez a torrent-oldalaknál lenni szokott, ismét hamar feltámadt. Az elmúlt időszakban ezek a támadások egyre gyakoribbá váltak, feltehetőleg ennek köszönhető, hogy a készítők – úgy tűnik végleg – feladták a jogosultak elleni küzdelmet.

Ami viszont érdekes fordulat, hogy a készítők Butter Project vagy egyszerűen Butter néven jelenleg is egy, a Popcorn Time-ra gyanúsan emlékeztető szolgáltatás beindításán fáradoznak. Közleményük szerint  az eredeti szolgáltatást mindig is egy kísérletként látták maguk előtt, ám annak jogi megítélése közöttük is számos vitát generált, amit már nem tartottak a továbbiakban fenntarthatónak. Ezért szeretnék elkészíteni a Butter-t, ami a leírás szerint a Popcorn Time működési elvei szerint, ám legális keretek között működne. Ezzel kapcsolatban sajnos egy kicsit kételkedőnek kell lennem, a közlemény ugyanis nem igazán tér ki arra, hogy mitől lesz majd a szolgáltatás jogszerű, csak arra, hogy a szolgáltatás „lényegében a Popcorn Time, lecsupaszítva azon részeitől, amelyekkel szemben az emberek bizalmatlanok lehettek.”

Mindettől függetlenül érdemes visszautalni a készítők 2014-es búcsúlevelére, amelyben – véleményem szerint helyesen – kifejtik, hogy a felmerült problémák bár jogiak, igazából a legális alternatívák hiányában gyökereznek, gondoljunk csak arra, milyen várakozással tekintünk a Netflix érkezésére. Annyi bizonyossággal kijelenthető, hogy – attól függetlenül, hogy ez jó vagy sem, jogszerű vagy jogellenes – amíg a piac nem tud reális alternatívával szolgálni a fogyasztók számára, addig az ilyen és hasonló szolgáltatások időnkénti felbukkanása elkerülhetetlen.